2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-04-11 - A Délvidék Hazatérésének Napján…

A Délvidék Hazatérésének Napján… 65 esztendeje...

1941 április 11.-én kezdődött meg a Délvidék fölszabadítása, amelynek során Honvédségünk négy nap alatt visszafoglalta
a Trianoni Békediktátum nyomán elve(sze)tt Bácskát, Baranya-háromszöget, a Muraközt és a Mura-vidéket is.

DÉL FELÉ! 1941 – A DÉLVIDÉK VISSZAFOGLALÁSA

Az 1938 november 2.-ai Első Bécsi Döntés visszaadta a Fölvidék („Szlovákia”) csaknem kizárólag magyarok lakta, déli részét, majd 1939 márciusában – Csehszlovákia megszűnése után – a Honvédség fölszabadította Kárpátalját is. Az 1940 augusztus 30.-án kihirdetett Második Bécsi Döntés pedig újra Magyarországnak ítélte végre Észak-Erdélyt. (Dél-Erdély sanyarú oláj, móc megszállás alatt maradt.)

Fontos és kevéssé ismert előzmény : 1918 november 25.-én Újvidéken a megszálló szerb és francia csapatok szuronyainak védelme alatt a radikális párti, magyar- és zsidógyűlölő, egyébként elítélt gyilkos Jaša Tomić „nemzetgyűlése“ a Délvidék lakosságának 55,34 százalékát kitevő magyar és német többségnek, valamint a lakosság 6 százalékát tevő románoknak a teljes kikapcsolásával „kimondta” Bácska, Bánát és Baranya csatlakozását a Szerb Királysághoz.

Alig több mint 20 esztendő magyarellenesség múltán…
A Teleki Pál vezette – 1939 februárjában hivatalba lépett – kormány a második világháború kitörése után hiába igyekezett a „fegyveres semlegesség” politikáját követni, külpolitikai szempontból egyre szorosabban köteleződött el Németország mellett, újabb és újabb engedményekre kényszerült. Növelni kellett a Németországba irányuló szállításokat, az ország csatlakozott a tengelyhatalmi szerződésekhez.

1941 április 10.-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét.
A magyar csapatok pedig csak ezt követően kapcsolódtak be a harcokba, mire Jugoszlávia már felbomlott, bennünket bombázott, így az örök barátsági szerződést sem mi sértettük meg. A vezetés attól is tartott, hogy – mivel a németek már Nándorfehérvár (máig bevett óbolgár nevén „Belgrád”) környékén jártak – a háború a magyar beavatkozás előtt véget ér, és meghiúsulnak a revíziós remények…

A magyar királyi 3. honvéd hadsereg a trianoni gúnyhatárt átlépve, többszörös túlerőben indult meg a fölbomlóban és visszavonulóban lévő jugoszláv haderő ellen, ellenállást lényegében csak a partizánok, a csetnik (rác fasiszta) milícia és polgárőrség tanúsított.

1941 április 11.-én vette kezdetét a még 1918 november elején megszállt, majd a Trianoni terror-diktátum által elcsatolt BácskaDrávaszög, valamint a Muraköz és Muramellék fölszabadítása, a Magyar Anyaföldhöz való visszacsatolása….

1941 áprilisában a népeinek akarata ellenére összetákolt, majd monarchofasiszta diktatúrával fönntartott Jugoszlávia megszűnt és alkotó elemeire bomlott. Jugoszlávia fölbomlásával a történelmi Dél-Magyarország területe a német katonai közigazgatás alá rendelt Bánság (Bánát) kivételével hazatért Magyarországhoz.

A Délvidék Hazatérésének Napján... < Nyisson ide !

Vannak persze gyászosabb emlékezni valóink is :

Muhi Napján minden magyar emlékezik !

Ha pedig végre új lendülettel indul a Magyar Kormány, itt a Nagy Föladat :

Weiss Manfréd születése napján





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Péter László: Néprajz, népműveltség

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Lengyel András: A „másik” Móra

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Tóth Béla

Kilófaló sütemények

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Globális uralmi rend

Bioételek gabonából

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

A hű folyó

Bogár László - Hálózatok világuralma

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Ehető virágok

Magyarország, a vonakodó csatlós

Harmatszedés égi mezőkön

Kenyér és Bor

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában