2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-04-20 - SZELECZKY ZITA SZÜLETÉSE NAPJÁN

SZELECZKY ZITA 111. SZÜLINAPJÁN

E napon… Szelek (április) hava 20.-án született… Budapesten, 1915-ben …

Szeleczky Zita, Klára Terézia, magyar színésznő, a Vörös Terror üldözöttje.
Szülinapján érdemes elmerengeni rajta, miért is lett ő magyarként üldözött,
és hogyan nem került máig sem a méltón megérdemelt helyére a mi Magyar Emlékezetünkben ?!

A Kísértés (Tentazione) című olasz filmben (1942)
A Kísértés (Tentazione) olasz filmben (1942)

Szeleczky Manó (Emmánuel) és Négyessy Amália lányaként született…

A két világháború közötti korszak talán legbájosabb magyar színésznője, aki bátran fölvállalta honleányi hazaszeretetét, ezért a magyarüldözők kirekesztették… A magyarüldözőket meg máig sem rekesztette ki senki… De hát ilyen a magyar : Halálosan, önpusztítóan befogadó… 
Ezért is élnek vissza a türelmünkkel… annyian meg annyira…

Petőfi Föl a szent háborúra ! versének egy „Hungarista Est” keretében (1944 novemberében) való szavalatáért, az orosz-kozák (orosz-ukrán) támadás elleni védekezésre buzdító Petőfi-versért a kirekesztő antimagyar Szovjet Népbíróság a távollétében elítélte Szeleczky Zitát, aki egészen a kommunista bukásig Haza sem térhetett…

Milyen időszerű is ezt ma megint harsogni az orosz-kozák (ukrán) azaz a kis-orosz nagy viharban :

Sok az orosz, nagy a száma,
Mi haszna ?
Több lesz ott a magyar; talán
Száz is jut egy oroszra.
És ha volnánk kevesebben,
Mint azok :
Hála isten, minket hí ugy
A világ, hogy magyarok !

Ne féljetek, gyermekink, ne
Féljetek,
Nem szúr által dárdájával
A vad kozák titeket;

[…]

Ajánlott : PETŐFI : FÖL A SZENT HÁBORÚRA !

Ha egy bő 10 millió magyar valóban átéli Petőfi szózatát, akkor így nézne ki a mai Csonkánál éppen kétszer nagyobb Magyarország
(Dél-Fölvidékkel, Kárpátaljával, Észak-Erdéllyel meg kétmegyényi Bácskával) :

Gyáva vinnyogás, önsajnáló hazaárulás és defetizmus helyett itt az ideje méltón, Attila Népeként élni !!!

Szeleczky Zita számüzetésében 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat,
és föllépett emigráns német színházak előadásain is. 1949–1974 között a világ magyarlakta városait látogatta önálló műsoraival.

1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1947-es koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesítette. Még abban az évben Wass Alberttel együtt megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 1998 őszén hazatelepült. Érden élt és 1999 július 12.-én halt meg 84 esztendősen, gyermektelenül…

Végakaratának megfelelően Nekézsenyben, a család sírboltjában helyezték örök nyugalomra.

SZELECZKY ZITA SZÜLETÉSE NAPJÁN





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Bogár László - Hálózatok világuralma

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Kilófaló sütemények

Péter László: Szegedi számadás

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Mangalica

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Mr. Trianon

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Szárnyas ételek

Kenyér és Bor

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Tóth Béla

Péter László: Szegedi tudósítások

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)