2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-04-24 - Tömörkény halála napján a háza helyén...

Tömörkény halála napján a háza helyén

Tömörkény István halála napján, Szelek (április) hava 24.-én a Szögedi Polgárra, a múzeumigazgatóra, az íróra emlékezünk.
Méltatlan olvasatlanságában is Városunk fölfödözésre váró Kincse.

Móra Ferenc emléközetében:

„Szeged kultúrpalotájának ő a legnagyobb raritása és akkora kincse, amekkora Budapest összes múzeumaiban nem található. És sohase gondolt arra, hogy a Kultúrpalota idegen látogatói szemében ő a legnagyobb áhítattal megnézett látnivaló. […] világítani fog még akkor is, mikor a Kultúrpalota minden bennevalóival és tartozékaival egyetemben rég omladék lesz.”

Tömörkény… Emléközhetnénk rá a házában… akár az emlékházában is, de nem lehet !

Tömörkény szép belvárosi házát szétverte a vak bolsevista indulat. „A múltat végképp eltörölni…”
A balvárosi vezetés elpusztította a szegények írójának házát a Palánk – a történelmi Városmag – ledózerolásakor.

Szemben a Tömörkény-ház, balról a Róla elnevezett Tömörkény Gimnázium… a Múzeum felől a Béla utcába tekintve…

Tömörkény nevét Szegeden – a hajdani háza helyén – ugyan utca és gimnázium is őrzi, ma azonban már e gimnázium diákjai,
de tanárai sem mind tudják, hol is állott a háza…

TÖMÖRKÉNY ÉS SZEGED

A Szögedi Városvédő Egyesület azonban emléket kíván állítani Tömörkény Istvánnak és a Vörös Terror által elpusztított háznak és irodalmi örökségének is.
A ház emléke első indulattal „Tömörkény lócája” lehet, irodalmi örökségének helyszíne pedig a Szegedi Irodalmi Múzeum!

Az emlékfal remekül elfér az eredeti ház helyén, a jelenleg üres tér közepén.
Terveim alapján Barczánfalvi Ferenc rajz-vázlata jól érzékelteti a lócát a fallal a tér közepén…

Az emlékfalon Juhász Gyula világló versével emlékezhetünk rá a lócán megpihenve…

Tömörkény halála napján a háza helyén < Nyisson ide !

A költészet kedvéért pedig :

A szabad jövő lovagjai – Szent György Napján < Nyisson ide !

Szelek (április) hava 24.-én – Szent György Napján

A szabad jövő lovagjai

Szent György lovag a sárkányt győzte le,
A sárkánynak volt tizenkét feje,
A sárkány, mely bennünket porba fú,
Ezerfejű és millió karú.

Dalokkal őt hiába áltatod,
Dologgal őt hiába áltatod,
Ő mindig többet követel : Szived !
Agyad, véred, mind, mind hozzáviszed !

Szent György lovagja a jövőnek az,
Ki nemcsak vallja, hogy vesszen e gaz,
De harcol is kitartón ellene,
Mert küldi az Igazság szelleme !

Áldott, akit nem bódít e fene
Baziliszkusznak bűvölő szeme,
Ki tudja, hogy ős ellensége ez
S feléje eszmét és erőt szegez.

Igazságdárdák, vígan szálljatok,
Vén szörny szívébe eltaláljatok,
Romlott szívébe, amely szívtelen :
A kegyetlennek nincsen kegyelem !

1927

Juhász Gyula és a nők– Vates
Juhász Gyula

Juhász Gyula ugyan nem foglalta ciklusba szentes verseit, de magam utóbb a Gyalu Szentjei költekörbe rendezve szerkesztem egybe
ezeket Gyalu Hite avagy Hit Gyaluja kötetemben…
Megjelenés hamarosan…

Szent György (271 körül – 303 április 23.) római katona és keresztény vértanú. Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár hadiszolgálatába lépett. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek, illő(bb)en szólva magyarul ınkább harcosszent.
Legınkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a rémek, a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában képes legyőzni.

Képül ide illendő : Aba-Novák Vilmos freskója Szegeden (1937) a Hősök Kapujánál…
Valamint a kolozsvári szobor is…

Erről a Szent Györgyről neveztetik ma Grúzia – azaz „(Szent) Gyögy országa” (Sz.) – meg az Egyesült Államok Georgia [ejt: Dzsordzsa] nevű tagállama is.

Szent György szobra Tbilisziben Grúzországban





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Szegedi seregszámla

A tudás még nem bölcsesség

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Kilófaló lakomák

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Lakomakönyv

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

A hű folyó

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Péter László: Kálmány Lajos

Halételek

Oláh Miklós: A Csillagépület

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Lengyel András: A „másik” Móra

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Polner Zoltán: Csillagok tornácán