2026. Föld hava (Szeptember) 19.-e - Vilhelmina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-09-11 - A Zentai Csata Napján – (H)Őseinkre emlékezve…

A Zentai Csata Napján – (H)Őseinkre emlékezve…

Föld (szeptember) hava 11.-én…

1697-ben e napon zajlott a Zentai Csata

Zentai Csata 1697 szeptember 11.-én a török hódoltság alatti magyar területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt. A szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon, a mindezt végignéző II. Musztafa szultán seregén.

Franz Eisenhut : A zentai csata (részlet)

A török sereg 1697 augusztus 28.-án Titel bevétele után értesült, hogy egy erős ellenséges szövetséges sereg készül ellene, ezért elvetve az eredeti tervet, nem Pétervárad ellen indult, hanem – Thököly Imre tanácsára – a Maros völgyén át Erdély megtámadására…

Savoyai Jenő herceg lovasszobra a Pesti Napló albumából

Savoyai Jenő herceg csapatainak létszáma mintegy 40 ezer fő volt és 60–70 ágyúval rendelkezett, amíg a török had létszámát 150 ezerre becsülték, jelentős számú tatár lovassággal, amely azonban nem bírta a nyílt mezőn az osztrák és magyar lovasság erejét. 

Zentai Csata – Jacques Ignace Parrocel festménye

Savoyai Jenő herceg azonnal az ellenség nyomába szegődött, és szeptember 10.-én már Óbecsén volt, mintegy 17 kilométernyire a török tábortól. A törökök Zentánál francia hadmérnökök vezetésével kiváló hajóhidat vertek a Tiszán, és azon folytatták az átkelést a folyó balpartjára. Savoyai Jenő herceg erről értesülve, átkelés közben kívánta megtámadni az ellenséget. „Az egyetlen lehetőség az ellenség partváltásának és Erdély irányába való felvonulásának megakadályozására, ha szorosan nyomában maradok, s ha megkísérli az átkelést valahol, úgy a hídfőben fojtom meg őket !” – jelentette ki az osztrák fővezér. A terv tökéletesnek bizonyult…

A Zentai Csata német (osztrák) ábrázolása

A szultán e vereség után a hadjáratát félbeszakította, és Temesváron át visszatért Isztambulba. 

A Zentai Városháza tornyában egy maketten is megszemlélhetik a látogatók a csata menetét :

Fénykép : Álmó (Zenta, 2023)

No meg a győztes tüzéreket is érdemes alaposabban szemügyre vennünk…

Fénykép : Álmó (Zenta, 2023)

A Zentai Csata filmre is kívánkozik !
Szégyen, hogy nem készült belőle eddig is legalább eggy elsöprő erejű mozifilmünk !!!

Örökkön lobogó, hazafias szerénytelenségem ugyan nem bizonyult megfelelőnek a filmrendezői szakra
ebben a mai honvesztő libsi homokozóban, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Zentai Csata filmjét is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Sokkal meghatóbban, mint magam tehettem volna…

A Zentai Csata Napján – (H)Őseinkre emlékezve < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Tóth Béla

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Varga András: A régi Szeged

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Helyünk és sorsunk Európában

Szeged (magyar)

Mangalica

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Tömörkény István: Hétről hétre

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

A magyar szürkemarha

Bogár László - Hálózatok világuralma

Péter László: A város cselédje

Lakomakönyv