Csongorád megye hídállománya

2004-09-25

Csongorád megye hídállománya

AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK HÍDJAI

A megyében 75 közúti híd van a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság kezelésében, 3096 m szerkezeti hosszal és 39 644 m2 pályafelülettel. Összehasonlításul az országos közutakon 6059 darab híd van (Csongrád megye ebből 4,5 %), összesen 1 101 991 m2 pályafelülettel (Csongrád megyéből 2,6 %) [1].

 

Az algyői Tisza-híd 39 évi közös üzem után épült

A hídállomány megoszlása, paraméterei a megye földrajzi viszonyainak megfelelően síkvidéki jellegű. Igen sok a kis nyílású híd. Nagyobb nyílású híd összesen négy helyen található, a Tisza és a Maros fölött. A csongrádi, algyői, szegedi Tisza-híd, valamint a makói Maros- és Maros-ártéri-hidak adják a megyei állomány hídfelületének 82 %-át.

Főutakon 29 híd van, de felületük a teljes megyei állomány 89 %-a. Összekötő úton 43, bekötő úton mindössze három híd található. A főutakon lévő hidakon nincs korlátozás, mind teherbírási, mind keresztmetszeti szempontból megfelelőek.

A hidak szélesség szerinti megoszlása jónak mondható. Három híd szélessége nem éri el a 4,8 métert, 6 méter alatt pedig kilenc híd van (12 %). Összesen 12 hídon van korlátozás (három súly- korlátozás, öt szélességkorlátozás, négy egyéb).

A megyében 9 híd tartozik a kiemelt híd kategóriába, de a szerkezeti hossz (78 %), illetve a hídfelület (85 %) tekintetében ezek a hidak adják a megyei értékek többségét. (Többek között ide tartozik a három Tisza-híd, három Maros-híd (ebből kettő ártéri), két vasút fölötti híd és egy pontonhíd.) A hidakkal részletesebben az Egyedi hídleírások c. fejezet foglalkozik.

A hidak felszerkezetei meglehetősen színes képet mutatnak. Az egyes szerkezeti rendszerek darabszám, illetve felület szerint erősen más arányokat mutatnak. Darabszám szerint a monolit beton (26 db) és előregyár- tott beton (33 db) adja az állomány több mint 75 %-át. A többi híd közül 9 feszített vasbeton, öt öszvér, kettő acél felszerkezetű, továbbá egy pontonhíd. A hídfelületek aránya más képet mutat. Az állomány felületének harmada acél felszerkezetű (16.310 m2). Az acél, öszvér és feszített szerkezetek együttesen a felület háromnegyedét adják.

A hidak többségénél a legnagyobb szabad nyílás nem éri el a 15 métert (87%). 15 és 50 méter szabad nyílás tartományába hat híd tartozik, az 50 m-nél nagyobb nyílású hidak száma pedig négy. Az utóbbi hídfelületre vonatkoztatva az állomány 69 %-át teszi ki. Csak egy híd lépi túl az 100 méteres nyílást, a legnagyobb nyílású szegedi Bertalan Lajos Tisza-híd.

A hidak kora az országra jellemző arányo- kat mutatja. A II. világháború után épült a hídállomány 81 %-a, és csak 2 híd épült az első világháború előtt. A legöregebb híd 1898- ban épült.

A megye több országos híd-rekorddal büszkélkedhet. A csongrádi Tisza-híd a leg- nagyobb szabad nyílású feszített vasbeton szerkezet (90 m) volt az építése idejében. Az algyői Tisza-híd az öszvérszerkezetű hidak között a harmadik helyen áll 99 m-es szabad nyílásával, a szegedi Bertalan Lajos Tisza-híd pedig a legnagyobb (141 m) szabad nyílású műtárgy az országos közúthálózaton. Ez egyúttal a leghosszabb (761,6 m) és a legnagyobb pályafelületű (15072 m2) közúti híd.

---

 

Önkormányzati és saját használatú hidak

A hidak tulajdona, illetve kezelése különböző korokban jelentősen változott. Az egységes úthálózat kialakulásáig a híd építője általában kezelte is a műtárgyat. A 20. században önkormányzati tulajdonú útszakaszok és hidak is szerepeltek az államépítészeti hivatalok (1950-ig) által kezelt út-, illetve hídállományban különböző korokból. Sajnos a megye egészére kiterjedő hídnyilvántartás alig állt rendelkezésünkre.

1949-ben az állami utakon 28 híd volt 1885 fm hosszúsággal, törvényhatósági, mai szóhasználattal önkormányzati utakon pedig 14 híd, 257 fm hosszal. Összesen 42 híd 2142 fm hosszúsággal szerepelt a valószínűleg nem teljes nyilvántartásban. Ebben az időben két államépítészeti hivatal intézte a hídügyeket, a makói AEH 17, a szentesi 25 hídért volt felelős [1]. A hídállomány mintegy kétharmada tehát állami, egyharmada önkormányzati úton volt.

1958-ban 60 híd volt az országos közutakon, közülük 42 a II. világháború előtt épült. Jellemző volt a vasbetonhíd, ezenkívül 4 boltozat, 2 pontonhíd, 2 fahíd volt. Az államosítás, az úthálózat újbóli kijelölése után a hídállomány nőtt, önkormányzati kezelésbe valószínűleg nem kerültek ekkor hidak [2].

 

Korábban csille-pálya, ma gyaloghíd Algyőn (Önkormányzati Tervtár)

1986-88-ból rendelkezünk a tanácsi és sajáthasználatú hidak adataival. Tanácsi (önkormányzati) kezelésben 54 híd volt ekkor 552 fm hosszal, 2925 m2 felülettel. Ezek közül 44 belterületen, 10 külterületen volt. A hidak anyaga szerint 46 beton, vasbeton, 3 fa-fém provizórium, 2 boltozat [3, 4].

Csatornaátjáró tipushíd (Jójárt János felvétele)

Hídkezelők szerint
Szeged város	34	304 fm	1695 m2
a többi város	10	156 fm	662 m2
a többi település	10	92 fm	568 m2

A tanácsi/önkormányzati hidak anyaga szerint [4]:
kő, tégla	2	12 fm	50 m2
beton	19	130 fm	889 m2
monolit vasbeton	9	81 fm	462 m2
előregyártott vasbeton	18	227 fm	1326 m2
öszvér szerkezet	3	31 fm	70 m2
provizórium	3	71 fm	128 m2
Összesen:	54	552 fm	2925 m2

Sajáthasználatú híd, jellemzően termelőszövetkezetek kezelésében, 60 volt (710 fm, 3798 m2). A tételes nyilvántartás szerint, s ez figyelemre méltó és meglepő, kivétel nélkül vasbeton híd volt mindegyik [5], ráadásul 60 %-uk (36 híd) 1927-30. között épült, s ezek 80 %-a (29) háromnyílású, a megyében típus hídnak minősülő kialakítású. Az országos köz- úthálózat hídjain kívül tehát 1988-89-ben 114 híd volt a megyében 1262 fm hosszban, 6723 m2 felülettel.

Az önkormányzati utak jellegzetes hídja (1928). (Jójárt János felvétele)

A rendszerváltás óta egy alkalommal (1995) történt meg az önkormányzati hidak összeírása. Eszerint 113 híd volt a megyében (920 fm, 3428 m2). A hidak száma lényegében megegyezik a korábbi két állomány: tanácsi és sajáthasználatú hidak összegével, a hídhossz és különösen a hídfelület azonban érthetetlen mértékben csökkent [6].

Az önkormányzati hidak fontos funkciója a gyalogosok, kerékpárosok átvezetése (43. sz. út) (Jójárt János felvétele)

Zsilipes gyaloghíd Domaszéken (Jójárt János felvétele)

Gyaloghíd Lebőn (Jójárt János felvétele)

Figyelemre érdemes a bel-, illetve külterület szerinti bontás:

belterületen	32	317 fm	1010 m2
külterületen	81	603 fm	2418 m2

Az adatokból az látszik, hogy a külterületi, korábban sajáthasználatú hidak önkormányzati kezelésbe kerültek, s az is, hogy a nyilvántartás valószínűleg nem pontos. Hagyományosan néhány önkormányzat sok híddal rendelkezik. A legfrissebb adat szerint Szegeden 63 hidat kezeltek, a szegedi közúti Tisza-hídon kívül ezek jellemzően kis vasbeton hidak [8]. Szentesen a 75 évvel ezelőtti vízrendezések nyomán végrehajtott tömeges hídépítés emlékeit őrzik a jellegzetes háromnyílású vasbeton műtárgyak.

Sámsonapátfalvi csatorna zsilipes műtárgya (Jójárt János felvétele)

VÍZIG Kezelésű műtárgy (Jójárt János felvétele)

Szivattyútelep üzemi átjáróhídja Algyőn (Jójárt János felvétele)

Szeged hídnyflvántartásának melléklete (Szeged M.J. Város nyilvántartása)

---

 

VASÚTI HIDAK

Csongád megye területét a vasút viszonylag hamar, 1854-ben érte el. Nagyobb híd építésére a Tisza és a Maros fölött volt szükség. Összesen öt vasútvonal keresztezte ezeket a folyókat, ahol a jelentősebb hidakat építették. A megye hídállományának bemutatása előtt röviden ismertetjük az öt, híddal kapcsolatos vonalépítés történetét.

Cegléd - Szeged - Temesvár: Szegedi Tisza-híd

Az eredeti elképzeléseket tükröző, 1847- ben készült terv szerint, a Pestről kiinduló vasútvonal sugárirányban vezetett volna be Szeged városába, és közúti-vasúti vegyes forgalmú híddal keresztezte volna a Tiszát. Lakossági tiltakozás miatt a tervet elvetették. A fő nehézség a nyomvonalválasztás során a Tisza-híd elhelyezése volt. A folyó keresztezésére három változat is született: sugárirányú bevezetés, azaz a Kálvária sugárút folytatásában a vártól északra; a városmagot délről elkerülve (Boszorkány- sziget); illetve Szegedtől mintegy 20 km-rel délebbre Magyarkanizsa térségében. A vasútvonalat - Tisza- híd nélkül - 1854. március 4-én megnyitották.

A vonal továbbépítése nem sokáig váratott magára. A Temesvárig vezető következő szakaszt már a Császári és Királyi Szabad Osztrák Államvasutak adta át a forgalomnak 1857. november 15-én. Az állandó Tisza-híd azonban csak bő egy évvel később, 1858. december 2-án készült el. Addig a vasúti forgalom az épülő híd munkahídját használta. A vasúti terhelésre méretezett munkahíd középső része nyitható volt a hajóforgalom számára.

Az engedélyokmányban a társaság 186 öl (353 m) állandó vashíd és 200 öl (380 m) ártéri híd megépítését vállalta. (Az ártéri híd helyett csak földtöltés készült.) A híd elhelyezésénél hosszadalmas viták után győzött a város: a híd a városközponthoz közel épült, közvetlen az új állomás után. A személyforgalom részére rendkívül előnyös helyválasztás miatt a vasútvonal csaknem 1000-os szűk ívvel (280 m-es sugár) és 9%o-es emelkedővel éri el a hídfőt. Éppen e hátrányok miatt a híd áthelyezése a későbbiek során többször is felvetődött. A forgalom növekedésében bízva már 1858-ban a vasúti hidat kétvágányúra építették ki. Ez volt hazánkban (egyes források szerint a világon is) az első kétvágányú vasúti híd.

 

Az 1858-ban épült kétvágányú Tisza-híd 1944-ben elpusztult... (Közlekedési Múzeum)

Magyarországon itt alkalmaztak először légnyomásos alapozást. A híd egyes elemeit Franciaországban szegecselték. A nagy számú helyszíni szegecselést géppel készítették.

A szegedi vasúti Tisza-híd az 1944. szeptember 3-i amerikai bombázás és az október 9-i német robbantás során elpusztult. A roncsóktól északra ideiglenes közúti-vasúti hidat építettek, amely bő két esztendeig szolgálta a közlekedést. Azóta hiányzik Szegeden a vasúti összeköttetés. A vasúti forgalom helyreállítása a világháború óta ma is napi- renden van. Több vonalváltozat is készült, hogy ismét lehessen a két népes város, Szeged és Temesvár között vasúton utazni. Aki vonatra száll ma, jelentős kerülőre kényszerül. Reméljük, hogy a hiányzó vasúti kapcsolat hamarosan újjáépülhet.

Az algyői vasúti Tisza-híd 100 éves pilléreken, 43 éves medernyílássa és 27 éves ártéri szerkezette (Vasúti Hidak Alapítvány)

Alföld - Fiume: Algyői Tisza-híd

A Nagyváradról kiinduló vasútvonal építésére az Alföld - Fiumei Vasúttársaság 1868-ban kapott engedélyt. A megyét érintő szakaszokat 1869. november 11-én (Szeged-Zombor), 1870. június 16-án (Csaba-Hódmezővásárhely), illetve 1870. november 16-án (Hódmezővásárhely-Szeged) adták át. Nagyobb hidak épültek a Körösökön, a Tiszán és a Dráván. (A Dráva fahídja árvízi cölöp- kimosódás miatt 1882. szeptember 23- án egy személyvonat alatt leszakadt.) Algyő határában a Tiszán elkészült az építésekor országos vasúti csúcstartónak számító 104 méter támaszközű, hatszoros rácsozású, hegeszvas meder- szerkezet. A híd szabad nyílása 100 méter volt.

A vonal másik hidász különlegessége, hogy Szeged határában a vonal a Cegléd- Szeged vasútvonalat vasúti felüljárón keresztezte.

Arad-Csanádi Vasút: Makói Maros-híd

A Szeged és Arad közötti vasútépítés egyszerre két irányból kezdődött el. 1882-ben elkészült a Szőreg-Kiszombor és az Arad- Mezőhegyes közötti szakasz. A közbenső szakaszt a következő évben helyezték üzembe. Kiszombor és Makó között a vonal legnagyobb hídja az 1878-ban épített, Maros fölötti közúti-vasúti híd volt. A meder fölött négynyílású, Howe-rendszerű fa rácsos szerkezet, az árterületen pedig 116,2 m hosszú, 18 nyílású, illetve 66,14 m hosszú, 10 nyílású fa feszítőműves híd szolgálta az átkelést. A hidakat 1883. január 15-én adták át a vegyes forgalomra.

 

A makói Maros-híd, ahogy a mozdonyvezető látja (Dr. Koller Ida felvétele)

Hódmezővásárhely - Makó - Nagyszentmiklós HÉV: Magyarcsanádi Marós-híd

A Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklós HÉV 47,1 km hosszú új vonalát 1903-ban adták át a forgalomnak. A Maros fölött Magyarcsanádnál önálló vasúti hidat építet- tek. A hidat december 21-én helyezték üzem- be. A híd balparti szakaszát 1919-ben felrob- bantották és helyreállítására nem is került sor. Románia és Magyarország közötti megállapodás értelmében végül 1956-ban a MAVAG a szerkezet megmaradt részeit elbontotta.

Orosháza - Szentes - Csongrád HÉV: Csongrádi Tisza-híd

A Tisza két partját összekötő vonal építése a XX. század első éveiben kezdődhetett meg. A hídépítés költségeinek csökkentésére vegyes forgalmú hidat terveztek Szentes és Csongrád között. A kilencnyílású acélhidat 1903-ban átadták a közúti forgalomnak (Baja-Csongrád-erdőhegyi állami út), a vasutat csak három évvel később nyitották meg.

 

Az 1986-ban megépült teljesen új vasúti Tisza-híd Csongrád és Szentes között (Dr. Domanovszky Sándor felvétele)

A hídállag bemutatása

Az ismertetett öt vonalon kívül további mellékvonalak is épültek, azonban több jelentős hídépítésre a megyében nem volt szükség. Az öt folyókeresztezés hídtörténetét az Egyedi hídleírások című fejezet részletesen ismerteti.

 

A megye vasúthálózatát két pályagazdálkodási központ kezeli Hódmezővásárhely és Kecskemét székhellyel. A terület műtárgyállománya összesen 161 db műtárgy, 186 nyílással, a nyílások összesen 1471 métert hidalnak át. A műtárgyaknak 31%-a híd (2 méternél nagyobb nyílású), azonban az áthidalt hossz alapján a hidak adják a nyílások 92 %-át. A terület valamennyi vonala egyvágányú, így az állomási, illetve állomáshoz csatlakozó szakaszok kivételével nincsenek többvágányú hidak.

Vasúti műtárgy Hódmezővásárhelyen (Jójárt János felvétele)

Különszintű MÁV keresztezés Hódmezővásárhelyen (Jójárt János felvétele)

A hidak darabszáma 56 (31%). A műtárgyak több mint fele nem éri el az egy méteres nyílást sem. A 10 méter szabad nyílásméret fölött van az összes acélszerkezet, illetve két vasbeton lemezhíd. A 10 méter nyílás fölötti hidak tételes kimutatását táblázatba foglaltuk. Az állományban összesen 18 db 20 méternél nagyobb nyílás van, 1036 méter összes nyílással, ami a teljes nyíláshossznak 70 %-a.

A műtárgyak szerkezeti rendszerét tekintve, darabszám szerint a csőáteresz dominál (49 %). Kedvezőnek mondható, hogy már valamennyi faszerkezet átépült.

Vasbeton vasúti áteresz (Jójárt János felvétele)

Ma már csak egyetlen nyílt áteresz van üzemben. A terület alföldi jellegéből adódóan kevés boltozat található a vonalakon (6 db), ebből négy műtárgy nyílása 1 méter.

A terület jelentős nagy hídjait a Tisza és a Maros fölötti acélszerkezetek adják. Szerkezeti rendszer tekintetében a nagy hidak rácsos és gerinclemezes rendszerűek.

A megyében egyetlen provizórium van forgalomban, 9,38 m szabad nyílással.

Gerinclemezes híd a Sámsonapátfalvi csatornán (Jójárt János felvétele)

A hidak kor szerinti megoszlása öregedő képet mutat. A II. világháború előtti műtárgy nyílások száma 75 (40 %). Legidősebb hídszerkezetek a Cegléd-Szeged vonal építésével egyidős két jelentős méretű boltozat 1857-ből, Szeged állomás két végében, 5,70 és 7,56 m szabad nyílással. Ezen kívül még 1900 előtt épült 15 db kisebb áteresz.

A 146 éves nagy kőlyuk Szegeden (Jójárt János felvétele)

Az acélszerkezetű hídnyílások átlagos életkora 51 év. A műtárgyak korát tekintve azonban megállapítható, hogy aránytalanul kevés a fiatal építésű szerkezet. Az elmúlt tíz évben csupán 3 áteresz épült.

---

Irodalom:

[1] Magyar Vasúttörténet 1-6. kötet 1996..

HÍDNEVEK, EMLÉKTÁBLÁK

Az első hídnév, Batida 1331-ből maradt fenn írásban ránk: Hódmezővásárhelytől délre Bodhyda formában a birtokos személyéhez kötve [1]. A jelentősebb hidakat valószínűleg a további évszázadokban is egy-egy híd építőjéről nevezték el, vagy a híd jellemző tulajdonságáról.

A Maty-híd, Matyér-híd, Máté-híd név, mellyel 1717-ben találkozunk, arra példa, hogy az áthidalt akadályról - általában vízfolyás - nevezték el a hidakat [2]. A 18. században a Szeged környéki Matyón épült nagy kőhíd többféle néven szerepel, érdekes, hogy az 1837-ben készült hivatalos kimutatásban Máté név található [3]. így szerepel ez a híd abban a tudósításban is, mely a híd vámszedési jogáról szólt 1742-ben, ám a legtöbb forrás Matyhídról szól [4].

Csanád megye részletes úthídnyilvántartásában (1837) szerepel a Dali, Margitai és más hídnév is, ezek nem víz- folyás nevek [5].

Az egyes települések történetét feldolgozó monográfiákban viszonylag sok hídnév is található. A legtöbb hídnevet Szentesen és környékén jegyezték fel pl. Balisári-(Kocsma), Kórházi-, Makai (pék), Bórák (utász), Konc átjáró (gyaloghíd), Zuhogói. Egyértelmű, hogy a helyazonosítás - itt a közeli ismert épület, ottlakó személy - adja a híd nevét [6].

Hódmezővásárhelyen és környékén a Citek, Iklód, Pap ere, Terc híd nevét és történetét is ismerték az adat- közlők [7].

Mindszenten az Új híd, Pásztor-híd nevek azonosításul a híd építési idejét, illetve az ottlakó ismert személy nevét jelzik [8].

Érdekesek Kiskundorozsma hídnevei: Fehér-híd, Ugró híd: előbbi egy betonhíd, melyet „festeni szoktak", az ugró hídnak valószínű erős háttöltéssüllyedése volt a híd névadója. Érdekes egy árulkodó utcanév is: Basahíd utca [9]. Lehetne sorolni még több település hídnevét, mutatóba egy szőregi hídnév: Tói kűhíd rövidségében is a legfontosabb információkat tartalmazza, a helyi névadás jó példája [10].

Híres, jellegzetes hídja Szegednek a Sóhajok hídja, mely Ferenc József látogatására épült a velenceihez kissé hasonlóan a városháza és a mellette lévő épület között 1883- ban, mint ahogy ezt a bevésett évszám is jelzi [11].

 

A Sóhajok hídja (Lechner Ödön tervezte)(Jójárt János felvétele)

Szeged hídját említve szólni kell a nagyárvíz után épült Tisza-hídról, mely nevet ugyan hivatalosan nem kapott, a híres építőről Eiffelről azonban tudtak a helyiek, s használták is ezt a nevet. A híd elkészültekor két emléktáblát is elhelyeztek a hídon, ennek szövegét is ismerjük az irodalomból. „I. Ferenc József uralkodása alatt az MDCCCLXXX. évi XVII. t. ez. alapján építette s Szeged városának adományozta a Nemzet. - Épült borosjenői Tisza Kálmán miniszterelnök kormányzása idejében MDCCCLXXX...MDCCCLXXXIII. Építette Eiffel G. mérnök Parisból. [12].

Nem volt ismeretlen tény az sem, hogy Szeged szép hídjának a pályázatra benyújtott tervét 1880-ban Feketeházy János készítette, az ő emlékét azonban csak 1935-ben örökítették meg a híd vámszedőházán egy domborművel [13], mely a II. világháborúban elpusztult, s csak 30 év múlva - a neves hídtervező születésének 125. évfordulóján - került szerény emléktábla a hídra.

Feketeházy emlékének megörökítése 1935-ben (Közlekedési Múzeum)

...és az 1967-ben elhelyezett emléktábla (Jójárt János felvétele)

A közúti Tisza-hídon több felirat, tábla volt, illetve van ma is. Rákosi Mátyás neve a felső keresztkötésre felfestve látható egy 1951-ben készült festményen, visszaemlékezők szerint 1956-ban lefestették a feliratot [14]. Megjegyzendő, hogy a festmény a híd átadási ünnepségét örökítette meg, ám nem az 1948-kori állapotot mutatja, akkor még nem szerepelt a „vezér" neve a hídon. Átadáskor a Nép hídjaként beszéltek a hídról ...

Fotó árulkodik a felfestett hídnévről (Móra Ferenc Múzeum)

Speciális táblák, feliratok jelzések láthatók a hidak átadásánál, kordokumentumok pl. a csongrádi és algyői Tisza-hidak átadásáról készült fotók [15].

Az algyői Tisza-híd újjáépítésének ünnepi dísze (1946.) (Móra Ferenc Múzeum)

A Budapest-szegedi út vasútvonal feletti műtárgyának elnevezése egyedülálló. Az 1935-ben elkészült süllyesztett pályás vasbeton híd főtartójának belső oldalán Izabella híd név és az építés éve volt bevésve. Többféle magyarázat szerepel az útikönyvekben, a hiteles történetet a névadó erősítette meg egy 1994-ben ismertetett levélben. Szemerédy Izabella Szmodits Zoltánnak, a kivitelező építésvezetőjének volt a menyasszonya. A névadás egészen szokatlan, s az is, hogy a mai napig térképeken és a szóhasználatban is megőrződött, annak ellenére, hogy a híd átépítése (1976) óta nem mutatja tábla, felirat a híd nevét [16].

Említésre méltó Szegeden a Lippai-híd, melyet Lippay fakereskedő építtetett 1928-ban, a tíznyílású vasbeton csillepálya híd ma már nincs meg [17]. Sokkal régebbi s ugyancsak ma már nem látható a több mint 100 éve elbontott „százlábú" híd, mely a hajóhídhoz vezető töltésen állt, erről a fahidak fejezetben van szó, a százlábú elnevezés is valószínűleg helytálló, mert összesen 700 öl hosszúságot tett ki a három ártéri fahíd.

...és az 1976-ban készített üdvözlő felirat (Vasüti Hidak Alapítvány)

A II. világháború utáni újjáépítés során a szegedi közúti Tisza-hidra (a régiek helyén) két új tábla került, mely érdemi információt szinte nem ad, zömében propagandisztikus.

Máig olvasható a szegedi Tisza-híd emléktáblája (Jójárt János felvétele)

Az újjáépítési munkák során pl. az algyői Tisza-hídnál munkások életüket vesztették, emléküket tábla örökítette meg, kár, hogy a híd későbbi átépítésekor a tábla lekerült a hídról: Pillér István, Csernai József és Konya Mihály nevét csak a szakirodalom őrzi [18]. Ugyancsak e hídnak volt egy elfeledett nevű áldozata, aki a híd felrobbantását próbálta megakadályozni. Sírja ma is gondozott [19].

Az ismeretlen hős sírja az algyői hídnál (Jójárt János felvétele)

(Evers Antal felvétele)

Volt több áldozata is a hidak elpusztításának, újjáépítésének, erről az újjáépítések fejezetben teszünk említést. A szegedi közúti Tisza-híd újjáépítésénél 1947. júliusában életét vesztette Mucsi Mihály, nincs információ, hogy emlékét megörökítették volna [20].

Szeged második közúti Tisza-hídjának építésekor útban volt az 1903-ban készült Bertalan obeliszk - Bertalan Lajos neves mérnökünk emlékére készült dr. Zielinski Szilárd zseniális vasbeton emlékműve [21, 22].

Az új Tisza-hidra több emléktábla is készült: egyik Bertalan Lajos emlékművét, másik a híd építési idejét, a tervező és kivitelező vállalatokat örökíti meg, a harmadik a felszerkezet építőjének: a Ganz-MÁVAG-nak állított emléket, az acélhídgyártás centenáriumára emlékezve.

E három táblán kívül a hídra 2001-ben újabb tábla került, mely a híd új nevét jelzi, Bertalan Lajosnak állítva emléket [23].

A Bertalan emlékműre emlékező (1979.) és a hídnév tábla (2001.) (Jójárt János felvétele)

A Ganz-MAVAG célhíd gyártásának emléktáblája

A régi Tisza-híd is „nevet" kapott méghozzá pályázat alapján, ugyancsak 2001-ben, a Belvárosi híd helyazonosításnak jó, jelentősége miatt jó lett volna neves tervezői valamelyikéről (Feketeházy, Mihailich) vagy történelmünk jeles személyiségéről elnevezni. Említést érdemel, hogy e híd felújításakor 1996-ban - pótlandó az 1883-ban készült táblát - meglehetősen sok mindent tartalmazó emléktáblát helyeztek el, ám sajnálatosan nem derül ki a feliratból, hogy ma az 1948-ban épült, lényegében teljesen új híd áll.

A pályázaton nyertes név a hídon (Jójárt János felvétele)

A híd emléktáblája nem szól a ma álló hídról (Jójárt János felvétele)

Részben érthető - hisz egy nagyhíd tervezése nem egy ember munkája - mégis meg- fontolandó, hogy hidak emléktábláin a vezető tervező neve is szerepeljen. A tervezőkről készített kimutatás segítséget nyújthat utólag is. Szomorú, hogy dr. Kossalka János (makói vasúti Maros-híd) neve a híd építése után 50 évvel önálló emléktáblára került, ám vandál kezek tönkretették ezt [25].

Dr. Kossalka János emlékköve a makói vasúti Maros- hídnál (Dr. Tóth Ferenc gyűjteménye)

Kevés figyelmet szentelt eddig a szakma az acélszerkezetek gyártóit megörökítő kis „gyári tábláknak", mint pl. a csongrádi Tisza-hídon lévőre, pedig fontos információt ad (ennél a hídnál három vállalkozó készítette az acélszerkezetet). Jó lett volna, jó lenne megőrizni ezeket a táblákat is.

A Csongrád-Szentes közúti híd (1903.) egyik gyártójának névjegye (Evers Antal gyűjteménye)

A közelmúltban tanulmány és javaslat készült a közúti hidak névadásáról, a Csongrád megyei hidakról említett néhány adalék remélhetőleg gazdagítja a témakör szegényes irodalmát [24].

---

 

Hidak a művészetben

A hidak fontos és jellegzetes alkotások, természetes, hogy a művészetek sok ágában megjelennek.

 

A hajóhíd egy kevéssé ismert rajzon (1872.) (Móra Ferenc Múzeum)

A szegedi hajóhíd (1686-tól közel 200 éven állt szolgálatban) több mérnöki forrásban szerepel, művészi megörökítéséről 1828-tól tudunk, amikor Joó János megrajzolta a városképben oly fontos közlekedési létesítményt, a szegedi ácsok-faragók munkáját [1].

Fényképet pótol Rohbock műve a vasúti hídról (Ganz-MÁVAG archívum)

Joó Ferenc készített rajzos „figyelmeztető" táblákat a hídra - nemcsak szöveggel, hanem rajzzal - melyek a pipázás és a sebes hajtás tilalmára figyelmez- tettek nagyon plasztikusan. Kár, hogy nem maradt ránk ezekről másolat [2].

A hidakon, egyes hidak mellett a 18-19. században gyakran elhelyezték Nepomuki Szent János, a hídépítők védőszentjének szobrát. Sajnálatos, hogy a 20. században gyakran megrongálták ezeket a szobrokat, ezért templomkertben vagy más nem szemelőtt lévő helyen kellett felállítani. Előfordult nem is egy esetben, hogy újra kellett faragni ezeket a szobrokat. Ma a megyében: Szegváron a Kurca hídfőjénél, Csongrádon a ponton hídnál, Dorozsmán, Tápén, Csanádpalotán (ez kápolnában volt), Szeged-Szentmihálynál a Maty-híd közelében áll ilyen szobor. Szegeden az eredetileg a sóházak közelében állt szobor a Feketeház Múzeumban található [3, 4].

Szegeden 1877 előtt már állt ez a szobor, ma múzeum őrzi (Móra Ferenc Múzeum)	Tápén a templomkertben áll Nepomuki szobra (Jójárt János felvétele)

Az irodalomban is találhatók szép, érdekes említések hidakról, ezek alkotóiról.

Különleges irodalmi alkotásban örökítette meg a Szőreg felé menő út százlábú hídját maga a tervező, Vedres István városi főmérnök [5].

Szeged neves költője, Juhász Gyula a kis Tisza hídjáról írt: „A kis Tiszán át karcsú híd vezet, borongva állok a zöld víz felett majd „S a másik Tisza jut eszembe már/ mely Szeged táján oly merengve jár,/ iszapos, álmos, csöndes ott szegény,/ És rozsdás emlékek"

Másik költeményében egy hídon dolgozó munkásnak állított emléket (Munkások a hídon). Babits Mihály megörökítette a szegedi Tisza-híd madarait.

A neves prózaírók közül Tömörkény István kedvesen emlékezett meg a vizeken való átjárásról: „A révek és a kompok abból az időből valók, amidőn még nem volt olyan túlságosan nagy a sietség. A kompon ... évszázadok alatt alig változott ... valami. Talán, hogy drótkötélen jár és a drótkötélen rézcsiga szalad ama facsiga helyett, amit régen görgőkutyának neveztek. Amúgy megmaradt mindenben a régi és széles vízi edény, amely kilenc-tíz terhes kocsival átmegy a vízen „ [6]. Megírta Tömörkény a szegedi Tisza-hídhoz fűződő katona mondásokat is [7]. Móra Ferenc, aki Tömörkényt követte a régészetben is, Feketeházy János szerzősége mellett állt ki, Eiffellel szemben a Tisza-híd tervezése ügyében [8].

Feltétlenül meg kell emlékezni Bainville József városképéről, melyen díszes lánchidat és a híd környékét festette meg 1876-ban. A híd pillérei kicsit túldíszítettek, ám összességében igényes, szép mű [9].

A város főmérnöke ilyen városképet álmodott [9]

A szegedi közúti Tisza-híd művészi kialakításáról is szólni kell. Már a pályázati kiírás felhívta a figyelmet a szépészeti szempontokra, s a neves bírálóbizottság is kellő súllyal mérlegelte a tervezett megoldások esztétikáját, ezért is nyert Feketeházy és Schickedanz műve, Eiffel másik pályaművével szemben, mely hasonlít a mai hídra, ám a medernyílás szerkezete túlságosan magas, robusztus. Figyelemreméltó, hogy Feketeházy János, bár ez nem volt feltétel, neves építészt (Schickedanz Albert) vont be a tervezésbe, annak érdekében, hogy az általa javasolt szerkezet ne csak jó, hanem szép is legyen [10].

A közúti híd igényes, harmonikus mű volt (Korabeli képeslap)

A híd minden részlete igényes alkotás, a vámszedőházak, a feljáró út hídja, a híd korlátja, a lámpatartó oszlopok, a madárdíszek, a címerek, s az összhatás is. Sok szép képeslap őrzi az 1883-ban elkészült híd formáját.

A szegedi közúti Tisza-híd újjáépítése nehéz feladat volt, mivel a mederpillér elferdülése miatt nem lehetett az elpusztult két nyílást újjáépíteni. Jellemző az akkori mérnök gárdára - kiemelten dr. Haviár Győzőre - hogy nemcsak alapos vízműtani és talajmechanikai vizsgálatokat végeztetett, hanem 1945-47-ben több vázlattervet készített, s még látványterv is készült (kár, hogy szignálatlan ez a tervezet) [11].

Látványterv az elképzelt műről (1947.) (Cs.M-i. Levéltár)

Érdekes adalék, hogy a híd mai nyílásbeosztása, alakja már 1945-ben megjelent Haviár Győző rajzán, ám az ártéri és a medernyílást is, még 1947-ben is rácsos szerkezettel gondolta megépíteni, ezért készült el a Közlekedési Múzeumban látható szép makett ilyen megoldással.

Az 1948-ban megépült híd korrekt műszaki alkotás, esztétikai kialakítása alapvetően eltér a 65 évvel korábbi elődétől, mind a címer, a korlát, a lámpaoszlopok tekintetében.

A híd ebben a formában Szegednek mintegy jelképévé vált. Már az építés alatt megörökítették a művészek, megfestette - igaz utólag (1951-ben) - Vinkler László a híd átadását. Érdekessége a festménynek a híd fel- festett neve és az ünneplő közönség. Előbbi az átadáskor még hiányzott, a közönség pedig a festőművész tanítványaiból állt.

Makett is készült (Közlekedési Múzeum)

Hídavatás Vinkler László festményén (1951.) (Móra Ferenc Múzeum)

Szűcs Árpád Tornyok című képén jelzésszerű a híd (Szeged folyóirat 2003/3 címlap)

Sok művészi alkotáson (rajz, festmény) látható a híd, így pl. Szűcs Árpád több művén [12].

Emblémaként pl. a Szegedi Konzervgyár és a Szegedért Egyesület is a híd jellegzetes ívét választotta.

A közúti híd emblémaként

Persze nemcsak a szegedi Tisza-híd ihlette meg a művészeket, hanem több megyei híd, így pl. a makói vasúti hidat építésekor (1925) Straub Brúnó bácstopolyai festő [13], az 1974-ben elkészült új makói közúti Maros-hidat építés közben ábrázolta Dégi László művésztanár.

Makói Maros-híd (1974.) (József Attila Múzeum)

Az 1979-ben átadott új szegedi Tisza-híd építését a város neves díszlettervezője, Varga Mátyás örökítette meg [14].

Mindenképpen említésre méltó, ha egy tervező mérnök festményen is megörökíti alkotását, mint Huszár Gyula, aki a Csongrád-Szentes közötti új közúti Tisza-hidat tervezte.

Szegeden 120 éve köti össze a városházát a mellette lévő épülettel a Lechner Ödön tervezte „sóhajok hídja", mely nem másolata a velenceinek és nem raboknak, hanem Ferencz Józsefnek készült, amikor Szegedre látogatott [15].

Előfordul, hogy egy-egy hídról egy régi fénykép vagy rajz, festmény az egyetlen megmaradt emlék, így pl. egy kétnyílású boltozatról.

Az új Tisza-híd építése Dobroszláv József akvarelljén	A neves díszlettervező így látta az új Tisza-híd építését
Huszár Gyula, a híd tervezője így látja művét (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény)	Kis Bálint Kurcapart c. festménye (Koszta József Múzeum)