2024. Enyészet hava (November) 23.-a - Kelemen, Klementina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Nyílt levél a Magyar Köztársaság Környezetvédelmi - Vízügyi Miniszterének

2006-10-06

Nyílt levél a Magyar Köztársaság
Környezetvédelmi - Vízügyi
Miniszterének



Tisztelt Persányi Miklós
Miniszter Úr!

Köszönettel fogadjuk következetes kiállását a térségünket és Városunkat fenyegető, valamint Európához méltatlan verespataki ciános rablóbányászat ellenében. Ez a föllépése is azt bizonyítja, hogy Ön jelen kormányunk leghitelesebb minisztere.

A civileket és szakértőket semmibe vevő romániai terv:
Európa legnagyobb felszíni bányájának kialakítása. 200 m magas gát kőtörmelékből, mögötte 800 hektáros ciántó, benne két elsüllyesztett falu.
A meddőhányónak tervezett holdbéli táj átmérője közel 30 km.
Ezt a Maros-mente és a Tisza vidékének népe gondatlan veszélyeztetésnek, így elfogadhatatlannak tartja.

Az új helyzetet teremtő 2004-es EU-csatlakozásunk nyomán először Makrai László képviselőtársammal, a Fidesz Zöld tagozatának megyei elnökével, majd két hétre rá Lezsák Sándor és Balogh László országgyűlési képviselőinkkel látogattuk meg a helyszínt, a céget és a helyi civileket. Amikor június első hetében Szegedre látogatott, Persányi Miklós urat, környezetvédelmi miniszterünket tájékoztatásunk végén négypárti együttműködésre kértem föl, melyre Ön akkor készséggel hajlandónak mutatkozott.
Egy hétre rá, 2004 június 11.-én Verespatakon Persányi Miklós miniszter úr bejelentette, hogy az ottani bányaberuházást nem támogatja.

Az Ön állásfoglalása ezügyben valóban érdekeinket képviselő és következetes.

Elfogadhatatlannak tartjuk azonban, hogy „vétó jog” híján a dél-kelet-magyarországi régió továbbra is folyamatos veszélyeztetettségben éljen. Ennek véget kell vetni, akár Románia EU-csatlakozásának megtagadása, vagy fölülvizsgálata árán is.

A szegediek javarésze a Tisza partján nőtt föl, szőke folyónkban naponta úszva, fürödve. Ma gyermekeinket a nehézfémterhelés és a folyamatos veszélyeztetettség miatt felelősséggel már a parti fövenyre sem ereszthetjük.
Erélyesebb föllépésre kérem ezúton a nemzetközi színtereken is, hogy a Tisza újra életünk része lehessen, mint itt lakozó elődeinknek ezredéven át.

A szegedi polgárok nevében,
Tisztelettel:


Dr Szabó László
A Szögedi Védegylet elnöke
Újszeged és a Maros-torok
képviselője

2006. Mag hava (október) 6.-án, Szeged városában

A témához kapcsolódó írás:
Verespatak , szerző Dr Szabó László (2006 augusztus)

 

Az élő Árpádok

A tudás még nem bölcsesség

Globalizációs végjáték

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Dankó Pista

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Szárnyas ételek

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

George Soros - könyvhirdetés

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Magyarország, a vonakodó csatlós

Gyökerek és fények

Péter László: Kálmány Lajos

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Mr. Trianon

Aranyszarvas földjén