2024. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!



Illés Sándor: Akikért nem szól a harang

Még az óév könyvújdonságaként jelent meg Illés Sándor Mikszáth Kálmán-díjas írónk, a Magyar Nemzet örökös tagja megrázó regénye: Akikért nem szól a harang, angol nyelven. A második világháború befejezésekor a világégésből megmenekedett délvidéki magyarok megindító sorstragédiája ez a kötet, mely arról ad számot, mit követtek el Tito partizánjai Bácskában.

Pontos adataink ma sincsenek, de negyvenezer ártatlan, kisebbségi sorba szorult magyar ellen indított népirtó hadjárat volt ez, akiket tömegsírba temettek, hogy személyeiket ne ismerje meg a világ. Embervadászat folyt Délvidéken a magyarság falvai ellen, és törvénytelenül végeztek ki sokakat bosszúból a győztesek.

Az írót, aki a frontról megmenekülve hazaigyekszik Temerinbe, a szülőkhöz, a szülőfaluban megrendíti édesanyja, aki azzal fogadja: hová rejtselek, hiszen már kerestek. Meg sem melegedhet a házi tűzhely mellett, menekülnie kell az életért. A rendszertelenül járó vonatok egyikére följutva, ismerős katona - félig szerb, félig magyar - bújtatja, egyengeti menekülési útját, mert ez a vonat őt is a halálba vinné. Ő szállítja le az egyik állomáson - közel a magyar határhoz -, és még azt is mondja, merre tartson, hogyan menekülhet. És az író még azon az éjszakán, az egyik tanyáról, ahol sötétedésig meghúzódhatott, elindul az ismeretlenbe.

Évek telnek, amíg a befogadó itthoni faluból elindulhat, hogy majd elmondja az irgalmatlan rémségeket, melyek otthon megtörténtek. Természetesen hosszú esztendőkig kellett várakozni, hogy megjelenhessen a legszomorúbb történelmi lapokat tartalmazó írás, mert sokáig meg sem kísérelhette, hogy kinyomtassák.

Most elkészült az angol nyelvű fordítás, hogy a rosszul tájékoztatott nyugati olvasók is találkozzanak az igazsággal. Nem a hazug fordításokkal, hanem az igazságot rejtegető valósággal. Kilencvenharmadik életévének ajándéka a fordítás, melyet nyomtatásban maga is kézbe vehetett, hiszen nagyon készült, hogy mindezekről egyszer más nyelven is beszámolhasson. Most megjelent.

Fábián Gyula
2008. január 11. 14:47
Magyar Nemzet (MNO)

 

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Péter László: Néprajz, népműveltség

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Mangalica

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Halételek

Kecske ételek

Harmatszedés égi mezőkön

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Péter László: Radnóti Miklós

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Móra Ferenc: Írások Csókáról