Berén
Berén a középkori magyar neve (Dél-)Morvaország fővárosának. Római nevén: Eburodunum. Talán innen a többi későbbi neve is...
Mátyás király idejében Berén (Brünn-Brno) Magyarországhoz tartozott. Bécs-Berén-Boroszló mind Mátyás (vissza)hódítása. Szép fél-Árpád-sávos címere is csak hazafias vonzalmunkat erősítheti e gyönyörű közép-európai (egykor magyar) város irányában.
Berén címere | Berén zászlaja |
Visszafogottan Árpád-sávos csonka-címere és csonka-zászlaja minden magyar szemnek lenyűgöző.
A szép magyar Berén név később a magyarellenes Habsburg terror (el)németesítő évtizedeiben kikopott a használatból, így a 19. századi magyar szövegekben már a ránkerőltetett németből átvett Brünn városnév az egyeduralkodó.
A kommunista rémuralom évtizedeiben szigorúan az adott ország nyelvén használt településnév szabályát alkalmazták az anyanyelvi alakok rovására is, így a szoci-magyar szövegekben tért nyert a magyar kiejtéstől legtávolabb álló, szlávos Brno változat, miközben elhomályosult azonossága a német Brünn névalakkal is. (Lásd Brnoi söröző... az egészséges magyar hangzó-összhang, "Beréni söröző" helyett!)
A nemzetveszejtő módszerváltás nyomán, 1990-től immár mindkét névváltozat - a német és a cseh is - használatban van a használó ízlésétől és műveltségétől (de leginkább műveletlenségétől) függően. Csak a az eredeti magyar Berén neve tűnik kiveszettnek. A fölvidéki (szlovákiai) és a csehországi magyar sajtó általában a Brünn változatot használja, de fölbukkan a Brno alak is (a helyi sportklubok, cégek tulajdonnevében).
A szép magyar Berén névváltozat pedig - meggyalázott nemzeti (ön)tudatunkkal egyetemben - föltámadására vár.
"Berénes" (Nagy) Magyarország - vázlatterkép
Mátyás király Magyarországa terképe: (Bécs-Berén-Boroszló a nyugati - halványkék - karéjban, a Mátyás-karéjban, az új, nyugati Magyar-karéjban... )
Magam - mint magyar - minden honfitársamnak csakis a szép magyar Berén névváltozatot ajánlom. Nemzeti megaláztatásunknak legyen végre vége! Magyarország és Berén igaz neve (ön)tudatunkkal egyetemben a föltámadására vár!
Szöbb Jövendőt!
kívánva tisztelettel:
Dr. Szabó László