2024. Enyészet hava (November) 23.-a - Kelemen, Klementina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Védett volt a kenderfonó – de 2010-ben visszavonták

2010-07-26

Védett volt a kenderfonó - de 2010-ben visszavonták

A Bakay-féle kenderfonó helyén épülő Árkád üzletközpont munkálatai során lebontották a megtartásra szánt Rigó utcai homlokzatot is. A városvédők felháborodtak az ügyön, bár a beruházó ECE cégcsoport és az önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy a szabályok szerint újjáépítik a falat, az egyik városvédő feljelentést tett a rendőrségen, az iratokból pedig kiderült, ideiglenesen műemléki védettség alatt állt a kenderfonó.
A feljelentő, Szabóné Frank Emese szerint az eredeti koncepció része volt, hogy figyelembe veszik az örökségvédelmi hivatal ajánlását, és megmentik a homlokzatot, sőt, a szegedi közgyűlés is így, a fal megtartásának kitételével hagyta jóvá az építkezést. Ezért szerinte a homlokzat lerombolása kimerítheti a rongálás bűntettét.

Védettség alatt állt a kenderfonó, miközben bontották?

kendefono-w1.jpg A rendőrség elutasította a feljelentést, amit azzal indokolt, hogy az építési szabályzat úgy rendelkezik, hogy a kéthajós nagycsarnok és a háromhajós bazilikális csarnok - szabályozási tervlapon jelölt - Rigó utcai homlokzatát az eredeti állapotnak megfelelően integrálni kell az új építésű homlokzatban a jelenlegi helyén. Eredeti állapotnak az 1937-es felmérési tervdokumentációt kell tekinteni. Mivel a fal felmérése során állékonysági problémákra derült fény, a beruházó egyeztetett az Építési Hatósággal. Az indoklás szerint a jogszabályi előírásoknak megfelelően az építési szabályzat előírása akkor is teljesül, ha az eredeti állapotnak megfelelően, az eredeti anyagok felhasználásával újjáépítik a homlokzatot.
Szabóné Frank Emese a rendőrség indoklásából egy külön részt idézett, amelyet, mint mondta nem akar kommentálni, mert lehet, hogy nyomdafestéket nem tűrő hangnemben lenne csak rá képes, hiszen világosan kiderül az idézett szövegből, hogy ideiglenesen védelem alá helyezték az ipartörténeti jelentőségű épületegyüttest, majd nagyon valószínű, hogy a gazdasági lobbi győzedelmeskedett, hiszen az Árkád építésekor visszavonta azt. Ami szerinte arcpirító, hogy az épület még védettséget alatt állt, mikor már megkezdődtek a bontási munkálatok, hiszen a papírok szerint rendeletet csak 2010 márciusában vonták vissza.

Idézet a rendőrség leveléből:

„A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Védési Igazgatósága által a nyomozó hatóság részére megküldött iratok alapján megállapítást nyert, hagy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Irodája a 2007. március 09. napján kelt, 49011438/2007. számú határozatával a Szeged, Londoni körút - Bakay Nándor utca - Dr. Boross József utca - Rigó utca által határolt ún. Kenderfonó tömb épületeit, építményeit ideiglenes műemléki védelem hatálya alá helyezte, majd ezen határozatot a 2010. március 28. napján kelt, 490/1438/005/2007. számú határozatával visszavonta, tekintettel arra, hogy a helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy a gyárépület együttese az előzetes véleményekkel ellentétben nem képvisel egészében olyan műemléki értéket, mely indokolná a teljes együttes egyedi országos műemléki védelmét. Fentiekre tekintettel a Szegedi Iroda a kiadott ideiglenes védelmet visszavonta, a KÖH Védési Osztálya a védetté nyilvánítási eljárást megszüntette."


Forrás: szegedma.hu

 

Péter László: Szegedi tudósítások

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Mé piros a gólya csőre?

Globalizációs végjáték

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Magyarország felszámolása

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Az élő Árpádok

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Balázs Imre: Béketelep története

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje