2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-01-08 - WASS ALBERT SZÜLINAPJÁN

WASS ALBERT SZÜLINAPJÁN

Förgeteg (január) hava 8.-án…

E napon született Válaszúton, 1908 január 8.-án Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert erdélyi magyar író és költő.

A magyar irodalom egyik gyáván agyonhallgatott alakja. A hivatalos irodalomtörténet mintha tudomást se venne róla, irodalomoktásunkba csak az elmúlt években került be, hiszen addig a hazaárulók uralták e téren is közoktatásunkat… Lassan változik a helyzet, nagyon lassan kopnak ki a vörös hazaárulók…

Az ifjú gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem regénye hozta meg, aminek köszönhetően Baumgarten-díjban részesült
(ezt a díjat 1940-ben is megkapta) és több irodalmi társaság is tagjává fogadta.

Wass Albert 1943 táján

A nyugatiak által elárult Erdélyből és a tömeggyilkos kommunistáknak eladott Magyarországról menekülő Wass Albert
1944-től Németországban, majd 1952-től az Amerikai Egyesült Államokban élt.

Haláláig várt a magyar állampolgárság(á)ra... 

WASS ALBERT SZÜLINAPJÁN < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Kilófaló finomságok

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Az Adriától Amerikáig

Globalizációs végjáték

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Gulyás László : Edvard Bened

Aranyszarvas földjén

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Bogár László : Bokros újratöltve

Helyünk és sorsunk Európában

Tóth Béla: In prigione

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Mária román királynő párizsi követsége

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja