2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-07-29 - ÁLDOTT NYÁRI DÉLUTÁN – 100 esztendeje

ÁLDOTT NYÁRI DÉLUTÁN – 100 esztendeje

100 esztendeje – e napon olvashatták eleink először…

Tóth Árpád

ÁLDOTT NYÁRI DÉLUTÁN

Áldott nyári délután
Járunk az erdőben,
Elakad a hang is a
Sűrű levegőben,

Messzi autóberregés
Dongássá vész benne,
Mintha mézbe szédülő
Muslicahang lenne.

Távolszakad a világ,
Nincsen, ami fájjon:
Ádám jár, és Éva jár
Édenkerti tájon.

Lomha gond, ha szállna még
Fonalat eresztve,
Mint váratlan pók, amely
Utat fog keresztbe,

Homlokunkon szétfoszol,
S nincs nyomába semmi,
Csak a nagy csönd, amelyben
Oly jó ketten lenni.

Szavak helyett ajkadat
Néma csókkal kérdem :
Mi lehet ez, tudod-e ?
Érted ? Én nem értem.

Szerelem ? vagy boldogság ?
Vagy szent-egyszerűen
Az az ősi, lusta kéj
Sejlik e derűben,

Melyet İsten érzett, a
Teremtéstől fáradt
Ifjú İsten, s jóíze
Ajakára áradt,

És egy csöppje rácsordult
A furcsa agyagra,
Mely azóta öltözik
Szívekbe s agyakba –

S mely – ó, csillagokból szűrt
Titkok lépesméze! –
Ritka órák kincséül
Lett az ember része ?

Nem tudom. Csak érezem,
Hogy most e megáldott
Nyári délutánban a
Halál is megállott.

Nem jön felénk. Valahol
Ledűlt heverészve,
S míg csontajkát csiklándja
Szellők édessége,

Bordái közt bebókol
A reves homályba,
S kigyúl, mint egy piros szív,
A pipacs virága.

Tóth Árpád – 1925

Az elrabolt Arad szülötte, Tóth Árpád a költő, a műfordító alig (egyre kevésbé) ismeretes a mai ifjúságnak… Pedig…
életérzéseiben és szerelmes verseiben is páratlan… a mának is szól…

Kerek 100 év múltán… Legalább e könnyű költeményét érdemes egy áldott nyári délutánon magunkba inni és szomjoltó mellett kísérőként szavalni…
e gondokkal is megáldott meleg nyárban ez életérzést újraélni, és kamasz vagy már épp érett gyermekeinknek is továbbadni…

Babits így dicsérte Tóth Árpádot: „mint egy szent jóságú égitest, mindig a fényes oldalát fordította felénk”.
Becsüljük hát meg Őt a verseinek bűvöletében…

ÁLDOTT NYÁRI DÉLUTÁN – 100 esztendeje < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Kálmány Lajos

Tápai Antal : Életutam

Juhételek

Globális uralmi rend

Írások a Nagyárvízról

Tóth Béla

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Szeged (magyar)

Mária román királynő párizsi követsége

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Ehető virágok

Kecske ételek

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Magyarország, a vonakodó csatlós

Lakomakönyv