2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-09-11 - A Zentai Csata Napján – (H)Őseinkre emlékezve…

A Zentai Csata Napján – (H)Őseinkre emlékezve…

Föld (szeptember) hava 11.-én…

1697-ben e napon zajlott a Zentai Csata

Zentai Csata 1697 szeptember 11.-én a török hódoltság alatti magyar területek visszafoglalásának egyik legjelentősebb és legvéresebb csatája volt.
A szövetséges keresztény sereg Savoyai Jenő herceg vezetésével győzelmet aratott az Elmas Mehmed nagyvezír által vezetett török hadakon,
a mindezt végignéző II. Musztafa szultán seregén.

Franz Eisenhut : A zentai csata (részlet)

A török sereg 1697 augusztus 28.-án Titel bevétele után értesült, hogy egy erős ellenséges szövetséges sereg készül ellene,
ezért elvetve az eredeti tervet, nem Pétervárad ellen indult, hanem – Thököly Imre tanácsára – a Maros völgyén át Erdély megtámadására…

Savoyai Jenő herceg lovasszobra a Pesti Napló albumából

Savoyai Jenő herceg csapatainak létszáma mintegy 40 ezer fő volt és 60–70 ágyúval rendelkezett, amíg a török had létszámát 150 ezerre becsülték,
jelentős számú tatár lovassággal, amely azonban nem bírta a nyílt mezőn az osztrák és magyar lovasság erejét. 

Zentai Csata – Jacques Ignace Parrocel festménye

Savoyai Jenő herceg azonnal az ellenség nyomába szegődött, és szeptember 10.-én már Óbecsén volt, mintegy 17 kilométernyire a török tábortól.
A törökök Zentánál francia hadmérnökök vezetésével kiváló hajóhidat vertek a Tiszán, és azon folytatták az átkelést a folyó balpartjára.
Savoyai Jenő herceg erről értesülve, átkelés közben kívánta megtámadni az ellenséget. „Az egyetlen lehetőség az ellenség partváltásának és Erdély irányába való felvonulásának megakadályozására, ha szorosan nyomában maradok, s ha megkísérli az átkelést valahol, úgy a hídfőben fojtom meg őket !” – jelentette ki az osztrák fővezér. A terv tökéletesnek bizonyult…

A Zentai Csata Napján – (H)Őseinkre emlékezve…





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Kilófaló lakomák

Aranyszarvas földjén

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Harmatszedés égi mezőkön

Varga András: A régi Szeged

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

A magyar szürkemarha

Manipulált mértéktelenség

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Péter László: Szegedi számadás

Magyarország, a vonakodó csatlós

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Halételek

Móra Ferenc: Írások Csókáról