2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-09-26 - SZEPTEMBER VÉGÉN

SZEPTEMBER VÉGÉN

Szeptember végén Petőfi Sándor 1847 szeptemberében írt elégiája, amelyet feleségéhez, Szendrey Júliához írt.
Petőfi és Szendrey 1847. szeptember 8-án házasodtak össze.
Ezután Koltóra mentek nászútra, ahol a Teleki-kastélyban töltötték a mézesheteket. Itt keletkezett e költemény...

A Petőfi házaspár szobra a koltói Teleki-kastély kertjében

Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot ?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.

Elhull a virág, eliramlik az élet…
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide !
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe ?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet ?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet ?

Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret !

A mű három nyolcsoros versszakból áll, rímképlete keresztrím (ABABCDCD). Sorai anapesztikusak.
A második szakasz kezdősora „Elhull a virág, eliramlik az élet…” - Kosztolányi Dezső szerint a legszebb magyar verssor.

Szeptember végén kézirata

Petőfi a vers keletkezése után nem egészen két évvel meghalt vagy mindenesetre csatában eltűnt.
Szendrey Júlia pedig a következő évben – e rendelés szerint – eldobva az özvegyi fátyolt újra megházasodott…

Petőfi Sándorné Szendrey Júlia (Keszthely, 1828 december 29. – Pest, 1868 szeptember 6.) költő, író;
Előbb Petőfi Sándor, majd Horvát Árpád történész felesége.

SZEPTEMBER VÉGÉN < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Mária román királynő párizsi követsége

Péter László: Néprajz, népműveltség

Tápai Antal : Életutam

Manipulált mértéktelenség

Helyünk és sorsunk Európában

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Gulyás László : Edvard Bened

Vadételek

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Kecske ételek

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

10 nap az Iszlám Államban

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...