Hírlevéltár
2025-12-15 - KACSÓH PONGRÁC SZÜLETÉSE NAPJÁN
KACSÓH PONGRÁC SZÜLETÉSE NAPJÁN
Álom (december) hava 15.-én…
1873 december 15.-én született Budapesten Kacsóh Pongrác a sokoldalú tudós, magyar zeneszerző.
A zenész-bölcsész KACSÓH PONGRÁC rendkívül sokoldalú műveltségét szinte senki sem ismeri.
Szinte csakis zeneműveiről emlegetik manapság is, ha még emlegetik…
Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját,
ahol 1896 június 13.-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett.
Farkas Gyulánál doktorált fizikából.
Ajánlott olvasmány: Oláh-Gál Róbert: Kacsóh Pongrác, a fizikus, Fizikai Szemle, 2009/1.
Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött,
és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált.
Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később költeni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományaiban. 1905–1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között fedezte föl és méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz dalművét, amelynek bemutatójára 1904 november 18.-án került sor a Király Színházban.
a Bárd (1865–1938) kiadó gondozásában
Bakonyi Károly, nagyváradi író, a Földművelésügyi Minisztérium fogalmazója 1903-ban határozta el, hogy Petőfi Sándor János vitéz elbeszélő költeményéből színdarabot ír. Az egy évvel korábban alkotott Bob herceg operett sikere ihlette. A János vitéz operett verseinek megírására Heltai Jenőt kérte föl, aki eleinte vonakodott elvállalni, majd végül Petőfi költészetéhez méltó dalszövegekkel állott elő.
Kriza János Vadrózsák népköltészeti gyűjteményének elemeit is bedolgozták…
1904-ben nagy sikerrel be is mutatták.
Bakonyi Károly Kacsóh Pongráccal együtt dolgozott a Rákóczi (1907) daljátékon is…
Kacsoh Pongráczot 1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki.
Rácz Edit szobrászművész alkotása (1968) – (kép: Csanády)
1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett.
Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.
DALMŰVEI
- Csipkerózsa – daljáték (1904);
- János vitéz – daljáték (1904);
- Rákóczi – daljáték (1906);
- Mary-Anne – operett (1908);
- Pityergő – daljáték (1914);
- Dorottya (1918 kéziratban, posztumusz ősbemutató: 1929 Förgeteg (január) hava 9-én, Szegeden).
Kacsóh Pongrác 50 évesen húnyt el – Budapesten 1923 december 16.-án.
Jancsi, azaz a Táltos Vitéz dalával emlékezünk ma Rá …
EGY RÓZSASZÁL…
Számtalan színpadi földolgozásából is álljon itt ízelítő :
Kacsóh Pongrác rendkívüli sokoldalúsága is döntő érv rá, hogy az Ő Születése Napja legyen a MAGYAR OPERETT NAPJA !
KACSÓH PONGRÁC SZÜLETÉSE NAPJÁN < Nisson ide !
Akinek pedig a költészet töltené be a mai estéjét, ím ajánlom szülinaposunkat :
Örökké – Per omnia saecula
İdőn, teren túl éktelen
Süket csönd szunnyad végtelen
És álmodik az İsmeretlen...
Robognak lenn az autók
És hálót sző a lusta pók
És rózsák szirma hull a kertben.
İdőn, teren túl éktelen
Vak semmi tátong végtelen
És álmodik az İsmeretlen.
Lenn gyúlnak, húnynak a napok
És millió szurony ragyog,
Ha a nagy Úrnak szeme rebben.
İdőn, teren túl éktelen
Üres csönd alszik végtelen
És álmodik az Ismeretlen.
És múlnak évek, milliók
És minden, minden veszni fog
És nem nyit rózsa több a kertben :
İdőn, teren túl éktelen
Éjfélt kondít a végtelen
S alszik tovább az İsmeretlen…
Először a Nyugat 1922 Álom (december) hava 16.-ai számában jelent meg Örökké címmel,
majd a Délmagyarország 1927 Álom (december) hava 25.-ei számában Per omnia saecula… címmel…

A Nyugatban a Süket csönd után az Üres csend alszik végtelen. E feles mekegzetet természetessen tisztös szögedi csöndre javítottam, ami eredetileg is lehetett… hacsak itt Gyalunk nem épp a pestiek, a betegesen mekegzetes szerkesztők kedvéért mekegett…
Nietzsche egyik lényegi tanítása az Örök Visszatérés (Ewige Wiederkunft) gondolata. Talán innen maga a cím is… A gondolat és tan fontos eleme, hogy az ember saját életét úgy élje le, hogy azt akárhányszor ugyanúgy képes legyen újraélni, ha lehetősége lessz reá…
Nehéz persze – Gyalunk gondolkodását meg életművét ösmerve – párhuzamot nem vonni a 17 évvel korábban a (Budda-pesti?) Budapesti Napló 1905 szeptember 28.-ai számában megjelent, majd a Szeged és Vidéke 1905 október 8.-ai számában újra visszatérő versével, Az örök visszatérés-sel, amelynek a hindu és a budda hitű vılágképén hitelmélkedő költeményében még Gautama Sziδδárta – azaz Buδδa – hitében merengve is a Hit fölsőbbsége mellett tesz örök tanúbızonyságot …
İdőn, teren túl éktelen
Vak semmi szunnyad végtelen
És álmodik az İsmeretlen.
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!
























