Irattár
A Föld Napja: újabb 22 szegedi értéket tenne védetté a Szögedi Védegylet
2011-04-22
A Föld Napja: újabb 22 szegedi értéket tenne védetté a Szögedi Védegylet
Egy korábbi szakértői véleményre hivatkozva újabb természeti értékek védetté tételét kéri a szegedi közgyűléstől a városvédő egyesület elnöke. Szabó László az ezzel kapcsolatban elnyerhető uniós forrásokra is felhívja a képviselők figyelmét.
Április 22-e, a Föld Napja az idei esztendőben éppen nagypéntekre esett. Jelképesnek is tekinthető, intő jel ez, mely cselekvésre sarkall - írja portálunknak Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke, korábbi önkormányzati képviselő. A szegedi városvédő egyesület e nap alkalmából arra emlékezteti a város gondolkodó polgárait, hogy Szeged természeti értékeinek java ma is szabadon pusztítható. A város határában található huszonkét legértékesebb természeti érték máig védetlen. Lásd az erről szóló összeállítást ide klikkelve.
„Gaskó Béla, a Móra Ferenc Múzeum megbízott igazgatója készítette el még nyolc esztendővel ezelőtt a védettségi indítványomhoz a több mint százoldalas szakértői véleményt. Természetszeretetből, ingyen. Ennek bővített változata később a Múzeumi Évkönyvek között is megjelent, és közeli díszkiadását is tervezzük" - így az elnök. Gaskó Béla tanulmánya ide kattintva érhető el.
Szabó László a Föld Napja alkalmából arra kéri Szeged képviselő-testületét, a nyolc éve porladozó természetvédelmi indítványt leporolni és napirendre venni szíveskedjenek. „Ha másért nem, hát az elnyerhető EU-s pénzek reményében" - fogalmaz.
„Az újszegedi Holt-Maros, a Marostő fele immár védett. Április 22-e alkalmából most javaslom, hogy a maradék huszonkét arra érdemes területet is tegyük végre védetté a jövendő magyar nemzedékek örömére" - zárja levelét.
Az ügyben természetesen felhívtuk Gaskó Bélát is. A Móra Ferenc Múzeum megbízott igazgatója tanulmányában, amit annak idején a képviselői indítványhoz írt, huszonhárom területet javasolt Szegeden s környékén védett területnek, ám ez a folyamat nem éppen népszerű - mondta el portálunknak , hiszen e területek főleg magánkézben vannak, s a védettség bizony korlátozásokkal jár. A területek többsége ráadásul erdő, és a fa igen értékes anyag. A szakember szerint ahhoz, hogy hatékonyan foglalkozhassunk a tervvel, vissza kellene vásárolni az érintett földek jelentős részét, vagy ami még inkább követhető, a védettségre érdemes területekből bizonyos részeket lehetne megvásárolni, s azokat mintegy génbankként érintetlenül hagyni, hogy megmaradhasson a fauna és a flóra. Sokan nem is gondolnák, hogy mennyi értékes és egyedi faj (például csigák, madarak, bogarak) élnek itt, melyek a gazdasági hasznosítás - fakitermelés, szántás, beépítés - miatt eltűnhetnek.
Forrás: Szegedma
