Irattár
Dioxinnal fertőzött! Vigyázat, rákveszély!
2008-12-15
Dioxinnal fertőzött! Vigyázat, rákveszély!
Írta: Tóth Tamás
2008. december 13.
forrás: www.delilap.hu
Lehet, hogy soha nem volt ekkora esélye a kiugrásra a magyar gazdaságnak, benne a hazai vállalkozásoknak, az iparnak, mezőgazdaságnak és a szolgáltató szektornak?
Ha a kérdésre még ebben a (v)álságos helyzetben is igen a válasz, akkor azonnal le kell csapnod az események nyújtotta lehetőségre, mielőtt a vonat elszalad. Ezt nem én állítom, hanem a statisztika.
Miközben dioxinnal fertőzött külföldi hús készítmények híreitől hangos a média, addig a magyar fogyasztó markáns véleményére NEM FIGYEL SENKI. Pedig a szűk piactól, alacsony forgalomtól szenvedő hazai vállalkozó számára abban lehet a remény!
Egy közelmúltban készült felmérés megdöbbentő eredményei szerint a magyar fogyasztó igenis tudatos, megnézi mit vásárol és a hazai terméket komoly előnyben részesíti a külföldivel szemben, sőt, hajlandó (lenne) többet fizetni érte.
Ennek ellenére nagyon sok kiváló hazai gyártó panaszkodik gyér keresletre. No de mit kellene tenni ellene? Készítettem egy lehetséges „piacszerző" taktikát, melyet szabad felhasználásra ezúton közreadok. De nehogy azt hidd, hogy írásom az importőrök ellen irányul, ezért számukra is kitaláltam valamit. Nézzük!
Az előzmények: minden harmadik hazai fogyasztónak adtak már el magyar árunak feltüntetett nem hazai terméket. Ez a visszaélés azért veszélyezteti a hazai termelők érdekeit, mert az emberek több, mint fele hajlandó akár többet is fizetni egy termékért, ha az magyar termelőtől származik – hangsúlyozta Herczog Edit, EP-képviselő, fogyasztóvédelmi szakpolitikus egy friss kutatásra hivatkozva.
A 2008 őszén ezerfős reprezentatív mintán végzett itthoni fogyasztói attitűd kutatás során a következő eredmények születtek.
1. Megszokta-e Ön nézni, hogy honnan származik a termék, amit megvásárol?
A megkérdezettek több mint 70%-a megnézi, hogy honnan származik a termék és a fogyasztók több, mint fele válaszolt úgy, hogy ezt gyakran, vagy mindig megteszi. A vásárlók többségét tehát érdekli a termék eredete. Önmagában ez a tény még nem volna olyan érdekes, de...
2. Előnyben részesíti-e azokat a termékeket, melyek származási helyéül Magyarországot tüntetik fel?
A megkérdezettek több mint 70%-a előnyben részesíti a magyar terméket, és a fogyasztók több mint fele válaszolt úgy, hogy gyakran, vagy mindig. Tehát a vásárlók többsége hazai termékre szavaz és ezt az elhatározottságot megerősítik az ellentétes irányú kérdésre adott válaszok.
Mert ha nem a magyar, hanem az uniós termékekre kérdeznek rá, akkor megfordulnak az arányok: többen vannak azok, akik ritkán vagy sosem részesítik előnyben az EU-s termékeket. No de..!
3. Hajlandó-e Ön többet fizetni egy termékért, ha az magyar termelőtől származik?
Ez a kérdés ugyan megosztotta a kérdezetteket, de még így is a válaszadók több mint fele, 53 %-a válaszolt igennel. Ez az arány nagyon kedvezőnek tűnik egy olyan árérzékeny piacon, mint a magyar.
Ezt az attitűdöt felértékeli az a tény, hogy a magyar termékeknek közismert, erős, sokszor kiváló ár-érték arányú külföldi konkurenciával kell versenyezni idehaza (is).
Az más kérdés, hogy „élesben" vajon valóban fizet-e a vásárló többet a hazai cuccért, és ha igen, akkor mennyivel többet, hol a határ ameddig elmegy, de a szándék ugyebár megvan benne... És ez a lényeg, amiből ki lehet indulni egy kimondottan magyar termék mellett elkötelezett célpiac meghódításánál!
Ugyanis az, ha egy áru magyar, értéknövelő tényező a fogyasztók 70 %-ának szemében és amelyik áru értékesebb, azt drágábban is el lehet adni. Feltéve, ha a vevő tud róla és kell? bizalma ébred iránta.
Ez utóbbi azért is fontos, mert vásárlásaink során, döntéseink 80%-áért a bizalomfaktor felel. A megbízhatóság pedig ilyen „dioxinos-rákkeltős-válságos" időkben, mint a mostani, különösen nagy hangsúlyt kap.
Hiszen október óta a (v)álság miatt a magyar export 4 %-kal csökkent, jövőre még nagyobb arányú visszaesést prognosztizálnak a szakemberek, ugyan akkor 2009-ben a fogyasztói árak jelentős zuhanása várható, aminek következtében – válság ide, vagy oda - nőhet a kereslet.. Ez a két folyamat a magyar vállalkozót logikusan a hazai piac irányába kell, hogy vonzza.
4. Találkozott-e olyan esettel, amikor magyarnak tüntettek fel egy nem magyar terméket,
A válaszadók 12 %-a találkozott többször is ezzel a „jelenséggel", közel 60 % viszont nem.
Nézzük, mit üzennek a hazai vállalkozónak a kérdésekre adott válaszok és milyen piacszerző taktikát lehet belőlük kovácsolni?
A fogyasztók nagy része (70%) a származási hely szerint is megnézi, hogy mit vesz, vonzódik a hazai termékhez, érte többet is hajlandó fizetni. Tehát érdemes lehet ezt a vonalat erősíteni a marketingüzenetekben, és a bizalomerősítés terén.
Mivel lehet fokozni a vevők BIZALMÁT, VÁSÁRLÓKEDVÉT és hogyan lehet egyszerűen a tudomásukra hozni, hogy megbízható hazai termékünk van?
Nézzünk néhány lehetséges taktikai üzenetet, amit hangoztatni lehetne a reklámokban, vagy ki lehetne írni a termékek csomagolására, az eladóterek feltűnően látható falfelületeire, bejárathoz, az áruk polcai mellé, stb.
Tulajdonképpen azt csináltam, hogy végig mentem a kérdéseken. (Nem tagadom, főként a hazai termékgyártókat „részesítettem előnyben", de gondoltam az importőrökre, vagy külföldi alapanyagokból dolgozókra is. A kacsacsőrök <> között alternatíva.)
Még valami! Egy divatos érv szokott elhangozni az általam következőkben javasolt taktika ellen: „Minek ez a felhajtás, ha a tudatos fogyasztó úgyis megkeresi magának a magyar árut? A végén még elriasztjuk vele azokat, akik külföldi árut keresnek".
A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy szükséges a bizalom építés és erősítés már a „bejáratnál", ha a „tudatos" fogyasztók többsége megnézi ugyan a termék eredetét – de mégis a külföldit, vagy az olcsóbb, de kétes eredetű, gyengébb minőségűt viszi haza.
A dioxinbotrányból eredő bizalomvesztés elsősorban az élelmiszer importőröket és a külföldi alapanyagokból dolgozó hazai élelmiszer cégeket érintheti, de – mint az lenni szokott – hátrányosan érintheti a többi szektort, ágazatot is.
Az "üzenetek":
- Ugye Ön is megnézni, hogy honnan származik a termék, mielőtt vásárol? Mi is, tehát nem csak hazai, de külföldi eredető áruinkat is ellenőrzött, megbízható forrásból szerezzük be.
- Biztosak vagyunk benne, hogy Ön is megnézni, honnan származik a termék, mielőtt vásárol! Ezért különösen ügyelünk alapanyagainkra és büszkék vagyunk arra, hogy azok ellenőrzött, megbízható hazai <és külföldi> forrásból származnak!
Merészebbeknek.
- Figyelem! Nézze meg a termék csomagolásán a származási helyét, mielőtt megveszi!
- A megbízható helyről származó termékeinket <...>-al jelöltük!
- Ön miért fizetne többet egy termékét, csak mert az egy jó nevűnek mondott külföldi cégtől származik, amikor nálunk megbízható, hazai forrásból, minőségi árukészletből kedvére válogathat?
- Ha Ön találkozott olyan esettel, amikor magyarnak tüntettek fel egy nem magyar terméket és e továbbiakban el szeretné kerülni ezt a kellemetlenséget, akkor figyelje termékeink csomagolásán elhelyezett <...> jelet, amely a garantáltan megbízható, ellenőrzött beszerzési forrást igazolja.
Egy dolgot ne feledj! A vevőnek – amint a régi reklám mondja – nem csak ígéret, de bizonyíték is kell. Ez azt jelenti, hogy amit állítasz, azt tartsd is be, különben bukta...
(Az adatok forrása: Herczog Edit, EP-képviselő, fogyasztóvédelmi szakpolitikus)
Sok sikert, magas bevételt és elégedett ügyfeleket kívánok!
Tamás
