Irattár
Az Egyesülés napja 125.évfordulója ( Meghívó)
2005-05-31
Meghívó
Az Egyesülés napja
Tisztelt Újszögediek!
Szeged és Újszeged független városok 1880. június 5.-én egyesültek a mai Szegeddé.
Június 5.-e így Szeged és Újszeged városok egyesülésének napja. Idén, 2005-ben éppen a 125. évfordulót ünnepelhetjük. Ez alkalomra szeretettel várom Önöket.
Helyszín: EKO Park (Újszeged) Id?pont: Vasárnap délután
15 órakor a rendezvényt megnyitja a körzet képviselője: Dr Szabó László
15 óra 10 perctől turulbemutató, a régi (új)szögedi labdajáték népszerűsítése
Turult oktat Bronner Dezső, a turul egykori bajnoka, ma legöregebb aktív játékosa, Joó Gyöngyi főiskolai turuloktató, és ifjabb tanítványai.
16 órakor Szeged Táncegyüttes Rábai Miklós csoport néptánc bemutatója,
utána dél-alföldi ill. Szöged környéki táncok tanítása, táncház
17 órakor íjászbemutató az ősi hun és magyar íjak mai másaival (tanítás is)
18 órakor Agárfuttatás, a kipusztulás szélére jutott magyar agár bemutatása
19 órakor Tárogató-hangverseny, mely egyben segélykoncert
a Temesközi árvíz-sújtotta magyar falvak gyermekeinek megsegítésére.
Föllép: Vesztergám Miklós tárogató-művész
Szabó Sándor tárogató-művész
Szabó Dániel cimbalom-művész
A Szegedi Nagy Árvíz idején a temesváriak, a Temes vármegyeiek szaladtak először segítségünkre. Ennek emlékét őrzi Újszegeden a „Temesvári körút” elnevezése is.
126 év múltán, most ők szorulnak a mi segítségünkre!
A tárogató-est további részében tárogatószó mellett daltanítás-daltanulás…
Várja Önöket szeretettel:
Dr. Szabó László
a Szögedi Védegylet elnöke
Közép-Újszeged képviselője
Kelt: Szegeden, 2005. Ígéret hava (május) 31.-én Tel.: 30 / 20 741 70
A belépés díjtalan!
A segélykoncert célja önkéntes adományok gyűjtése a Temesközben árvízdúlta, magyarlakta – szegedi származású – települések gyermekeinek megsegítésére. A Szegedi Nagy Árvíz idején a temesváriak, a Temes vármegyeiek szaladtak először segítségünkre. Ennek emlékét őrzi Újszegeden a „Temesvári körút” elnevezése is. 126 év múltán, most ?k szorulnak a segítségünkre! Hiszen… – amint Szabó Dezső írta – „Minden magyar felelős minden magyarért”…
A szögedi kirajzás a törököt túlélő, majd sokasodásnak induló szögedi nemzet a 18.-19. század folyamán magában, vagy más népelemekkel Csongrád, Torontál, Temes, Csanád, Békés és Arad megyékbe rajzott ki. Újra benépesítette az elpusztított magyar földeket. Munkakedvükért szerették a szögedieket, hívták e dolgos népeket letelepedni kincstári és nagybirtokokra egyaránt. Bácskában és Temesközben (Bánságban) messzeszakadt véreink szögedi „ö”-z? nyelvüket – gyakran szigetszer?en – többnyire máig megtartották. Töretlenül, egészen Trianonig eleven volt a kapcsolatuk az anyavárossal.
Máig él – jelen határainkon kívül – magyarságában és szögediségében több, mint 50 ilyen település. Kivesző hagyományainkat már többnyire csak ők őrzik…
Eddigi adományaikat is hálásan köszönve a fölajánlások gyűjtése tovább folytatódik.
A tárgyi adományok gyűjtését az Adventista Szeretetszolgálat, az ADRA-Hungária vállalja hétköznapokon 16-19 óráig, a Batthyány u. 13.-15. szám alatt.
A pénzadományok kezelését a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány vállalta föl. MKB Számlaszáma: 10300002-28522939-00003285 „árvízi segély” jeligére.
A mai Romániában álló szögedi kirajzások közül hármat teljesen letarolt az árvíz. Az elsodort gátakon túli területen most is áll két Balatonnyi víz… Magyarszentmárton, Ótelek és Torontálkeresztes hontalanná lett lakossága alázatos hálával fogad minden adományt. Magam egyhavi tiszteletdíjamat (százezer Ft) ajánlottam föl elöljáróban véreink megsegítésére, bízva a példaadás erejében. A legnagyobb szögedi kirajzás, Újszeged képvisel?őeként kérem Önöket, tehetségük szerint segítsenek! Várom Önöket az árvizi segélykoncerten.
Temesköz – Bánság – Bánát
A Temesköz a hajdani Temes és Torontál vármegye síksági részét magába foglaló terület a Temes folyó ágrendszerének területén, nagyjából a Marostól délre, a Dunától északra, a Tiszától keletre. A monarchia habsburg vezetése – Magyarország testéből kiszakítandó – a Temesközt és az azt ölelő Ruszka havasokat, valamint a Krassó-Szörényi érchegységet önálló bánságként kezelte, innen a terület mai megalázó tévneve: Bánság, vagy latinosan Bánát (Banatus).
Magyarszentmárton (Sânmartin Maghiar)
1920-ban Romániához csatolt, románok és rácok közé ékelődött magyar falu, Temesvártól délnyugatra. 1809-ben Szegedről származó 50 dohánykertész család alapította, akiknek szorgalma révén a Temesköz egyik legvagyonosabb községévé küzdötte föl magát.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a falu menekülni volt kénytelen. Visszatérve lakóhelyét teljesen földúlva, gyümölcsfáit kivágva találta. Néhány kedvező gazdasági év után 1855-ben és 1859-ben a Bega (Bege) árvize sújtotta. 1860-ban jégverés pusztította el dohányföldjeit. Szívós életkedvvel és munkaszeretettel azonban ezek után is talpra állott a település.
1874-ben fölszentelt temploma, Katona István szegedi építőmester alkotása, melynek tornya a szögedi szülőföldre való emlékezésül az alsóvárosi templom tornyának hasonmása. Magyarszentmárton szegedi eredetű családjai a XX. század elején (1902-ben): Árva, Ábrahám, Bába, Bajusz, Balázs, Bálint, Bokor, Börcsök, Búza, Csíszár, Frank, Kasza, Komlósi, Ördög, Rabi, Recski, Rúzsa, Terhös, Túri, Vincze, Virág és sok többi más…
Kálmány Lajos magyarszentmártoni néphagyománygyűjtését a „Szeged népe” készülő, de soha (máig!) meg nem jelent IV. kötetbe szánta. Kálmány itt számos ősi népballadát, teremtésmondát gyűjtött, továbbá a „Hagyományok” I. kötetének páratlan értékű meseanyaga is szépszámmal Magyarszentmártonból való.
Ótelek, ill. Ótelök (Otelec)
Magyar falu, Magyarszentmárton leányegyháza. A középkorban Feltelek, ill. Teleki néven virágzott, a török hódoltság idején elenyészett. A mai falu Magyarszentmárton előtt a kincstári pusztán szegedi dohánykertészekből 1793 táján települt. 1856-ban vált önálló községgé. A falu máig „ö”-z? tájszólásban beszél. Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi” 1970-ben írja: „Ótelek népélete Magyarszentmártonnal egyetemben tüzetes vizsgálatot érdemelne.” Ez azóta sem történt meg. A szögedi múltat idéző tárgyi emlékeket pedig most mossa el a közöny, most sodorja el a víz…
Torontálkeresztes, ill. Körösztös (Cruceni)
Magyar falu, középkori nevén Keresztúrpuszta, mely a török hódoltság idején elenyészett. A mai falu a kincstári pusztán szegedi kirajzások dohánykertészeiből 1868-1892 táján települt. Máig szögedi „ö”-z? modorban beszélnek, de egyebekben néprajzi viszonyi szinte teljességgel föltáratlanok…
Dr. Szabó László
a Szögedi Védegylet elnöke
Kelt: Szegeden, 2005. Ígéret hava (május) 31.-én Tel.: 30 / 20 741 70
Ajánlott irodalom: Bálint Sándor: „A szögedi nemzet” (A szegedi nagytáj népélete)
Szögedi kirajzások a mai Romániában:
Albertfalva (valaha Varjas mellett)
Aurélháza (Rau?i, Rautendorf)
Bakóvár (Bacova)
Battyánháza (ma Óbéba, avagy Beba Veche része)
Bánlak (Banloc)
Béb, Béba (Beba Veche)
Bolgártelep (Colonia Bulgara)
Csák, Csákvár (Ciacova)
Detta (Deta)
Dezs?háza (Satu Mic)
Dézsánfalva (Dejan)
Józsefszállás (Conacul-Josif)
Kisiratos (Doroban?i)
Kissziget /Kisszüget/ …Óbéba határában (Nagyszüget utódja ma Tiszasziget)
Magyarszentmárton (Sânmartin Maghiar)
Majláthfalva (Mailat)
N?rincse (Nevrincea)
Omor
Ótelek (Otelec)
Öregfalu (Pustini?)
Ötvösd /Eötvösfalva/ (Otve?ti)
Porgány /Pordány/ (Pordeanu)
Pusztakeresztúr /Magyarkörösztúr/ (Cherestur)
Ság /Temesság/ (?ag)
Simonyifalva /Simonfalva/ (Satul Nou)
Szapáryfalva (?ipari)
Torontálkeresztes /Körösztös/ (Cruceni)
Valkány /Külvalkány és Végvalkány/ (Valcani)
Vöröscsárda (egykor Oroszlámos és Törökkanizsa között…)
Zimándköz (Zimandcuz)
Podlokány (Óbéba területén)?
