2025. Szelek hava (Április) 02.-a - Áron, Ferenc neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Árkád

Mit is jelent az, hogy "árkád"?

Árkád (lat. arcus) ív, ívezet, ívsor, ívtornác. Szoros értelemben véve egy pilléreken v. oszlopokon nyugvó ív, mely lehet nyilt v. vak (arcade aveugle). Tágabb értelemben több ív egymásutánját egy egész ívsort értünk A. elnevezés alatt, sőt értjük alatta azt az egész folyosót v. tornácot is, melyet a nyilt Á.-ok a homlokzat v. udvar falával együtt képeznek. Már a klasszikus építészet alkalmazta az Á.-okat p. az amfiteátrumok homlokzatain. A középkori építészet, a mellett, hogy gyakran egész utcát Á.-okkal szegélyezett (p. Bern), azokat kisebb nagyobb architektonikus díszítménynek is fölhasználja. Az olasz renaissance kedvteléssel alkalmazza az Á: kat különösen a paloták udvaraiban, sokszor több sorban is egymás fölött, p. a kancellária-palotában Rómában, a genovai, a firenzei palotákban stb. Ábránk az urbinói palota udvarának Á.-jait mutatja be. Elegáns, könnyü és pompás polikrómdíszítéssel ellátott Á.-kat építettek az arabok (Alhambra). (Pallas nagylexikona)


Alhambra árkádok


Urbino Medici - Riccardi Palace

 

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Magyarország, a vonakodó csatlós

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

George Soros - könyvhirdetés

Szárnyas ételek

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Tömörkény István: Hétről hétre

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

A hű folyó

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Mária román királynő párizsi követsége

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Kilófaló finomságok

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Kecske ételek

Ehető virágok