www.ujszeged.hu
2024. Mag hava (Október) 26.-a - Örs, Dömötör, Armand neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-09-08 - Szigeti veszedelem – SZIGETVÁR ELESTÉNEK NAPJÁN EMLÉKEZZÜNK A VÉGSŐKIG KITARTÓ (H)ŐSEINKRE!

SZIGETVÁR ELESTÉNEK NAPJÁN EMLÉKEZZÜNK A VÉGSŐKIG KITARTÓ (H)ŐSEINKRE!

Ezen a napon esett el Szigetvár…

Szigetvár ostroma 1566 nyara végén és ősze elején zajlott Szigetvár várvédői és a muzulmán oszmán haderő csapatai között. Maga Nagy Szulejmán szultán az ostrom közben, táborában haldoklott majd hunyt el titokban, amíg a seregei döntő győzelmet arattak.

Székely Bertalan : Zrínyi kirohanása (1879-1885)

Szigeti veszedelem (ifjabbik) Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566-os elestéről, amely először 1651-ben jelent meg.
A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana.
Szigeti veszedelem címet később Kazinczy Ferenc adta neki.

E művet 1651 szeptemberében adták ki először Bécsben, az ADRIAI TENGERNEK SYRENAIA kötetben, Amely Zrínyi más költeményeit is tartalmazta.

Groff Zrini Miklos: Adriai tengernek Syrenaia

Némely későbbi kiadás sajnálatosan csupán (csonkított) válogatás, nem tartalmazza a 15 éneket és az összes versszakot…

„A Szigeti veszedelem a XVII. század legnagyobb magyar költőjének, gróf Zrinyi Miklós-nak, a
szigetvári hős dédunokájának műve, a legrégibb fenmaradt magyar hősköltemény, a legrégibb
költői mű, mely a magyar szellemnek a világirodalomban is becsületet szerzett.”
 (Endrei Ákos Főgimnáziumi Tanár, Kaposvár, 1900)

A mai „modern” világban eu-ilag meg államilag támogatott antimagyar (nemzetellenes) trutymó helyett
Szigeti Veszedelem bizony megérne egy illő-méltó nagy filmet, de amellett egy gyermekeknek való szép estés rajzfilmet is…

1566 Föld (szeptember) hava 8.-án Zrínyi Miklós a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángoló belső várból.
A dédunoka leírása szerint ők végeztek a szultánnal és a testőrségével is... ezt a hódítók természetesen cáfolták...
A törökök végül elfogták és lefejezték. Fejét megfélemlítésül lándzsára tűzve küldték el a császári seregeknek…

Szigeti veszedelem – EMLÉKEZZÜNK A VÉGSŐKIG KITARTÓ (H)ŐSEINKRE ! < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Dankó Pista

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Az élő Árpádok

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Bogár László : Örvényben

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Vadételek

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Írások a Nagyárvízról

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje