Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)

A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Magyargyalázat
Elhallgatott népírtások

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Szögedi hellytörténészeink

A "hellyes", de még inkább a "hellyös" írásról dióhéjban: A "hely" szögediül csakis "helly", kettőzött "ly"-jel. A pesties mekegést hirdető mai magyar(?) "tudományos" akadémia szögediségünket (sömmi pesties kirekesztéssel) fölül nem írhatja...

Sajnos eleget mekögtünk eddig is a kedvükért, ahellyött, hogy szép szögedi nyelvünket dédelgettük volna, melly mára már csaknem teljössen kiveszött...

Hellytörténészeink is szinte kivétel nélkül az "irodalmi" (pesties) mekegő módorban írogattak eddig. A "szögediségöt" csak a mekegő szövegbe ágyazva emlögették, miként korai magyar nyelvemlékeink bukkannak föl a középkori konyhalatinba ágyazódva a múlt ködéből...

Kálmány Lajos

„Szeged-Felsovároson tímárcsaládban született. A kegyesoskolában, a piarista gimnáziumban tanult és szívta magába DugonicsAndrás, Révai Miklós, Csaplár Benedek szellemét. Érettségi utánédesanyja kívánságára a temesvári papnevelobe iratkozott. BonnazSándor megyés püspök 1875. július 24-én szentelte pappá és augusztus15-én rendelte Magyarpécskára segédlelkésznek. Itt kezdtenépköltészeti gyujtomunkáját, amelynek elso termékét Koszorúk azAlföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-benkiadta Aradon. 1878-ban követte a második kötet, amely továbbiállomáshelyeinek (Csanádapácának, Battonyának és környéküknek)népköltészetét mentette meg az utókornak. Püspökei csaknem évente helyezték új községekbe: Szajánban,Törökbecsén, Apátfalván, Szoregen, Csanádpalotán, Mezokovácsházán,Csókán, Magyarszentmártonban, Németele-méren szolgálta egyházát ésnépét, s közben fáradhatatlanul gyujtötte és újabb kötetekben adta kia nép szellemi kincseit (Szeged Népe. 1-3. k. Arad-Szeged, 1881, 1882,1891.). Szoregen elmélyült elméleti tudása, s megjelentette maradandóértéku dolgozatait (Boldogasszony, osvallásunk istenasszonya, 1885; Ahold nyelvhagyományainkban, 1887; A csillagok nyelvhagyományainkban,1893; Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban, 1893; Gyermekijesztoés rablók nyelvhagyományainkban, 1893. stb.). Negyvenéves múlt, amikor 1894-ben Dessewffy Sándor püspökkinevezte Csanádpalotára plébánosnak. Lélektani rejtély, itt miért nemgyujtött, miért nem írt. Papi teendoi mellett gazdálkodott, ám ezt semnépe, sem fölöttesei nem nézték jó szemmel. 1906-ban augusztusábanagyvérzés érte. Lassan gyógyult, ezért az új püspök, Csernoch Jánosnyugdíjba küldte. Kálmány hazatért szülovárosába, s gyógyulóban ismétgyujtomunkához látott. 1914-ben három könyve is napvilágot látott.Gondozásában jelent meg Ipolyi Arnold népmesegyujteménye, aHagyományok két kötete pedig saját gyujtését tartalmazta. A 2. kötetalcíme: Borbély Mihály mondása után. Ez - elsoként a magyarmesekutatás történetében - egyetlen mesemondónak, az egyházaskériírástudatlan juhásznak mesekincsét tartalmazza. Szegénységben,elhagyatottságban halt meg Szeged-Alsóvároson 1919 decemberének elsonapjaiban. Úgy talált rá egy iskolás gyerek. Temetésén a papon, MóraFerencen és két múzeumi munkatársán kívül csak sirató koldusasszonyokvettek részt. Hagyatékából eddig két kötet jelent meg (Történeti énekek éskatonadalok, 1952; Alföldi népballadák, 1954). Gyujtésébol még mesék,mondák, hiedelmek, babonák várnak kiadásra. Móra Ferenc máigérvényesen nevezte a legnagyobb magyar folkloristának."

150 éve született Kálmány Lajos (kiállítás - 2002 - Somogyi Könyvtár)

Bálint Sándor, a "legszögedibb szögedi" művei:

Bálint Sándor: A Szegedi Nagytáj helységei (eredeti)

Bálint Sándor
KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából

Előszó
Bevezetés
Advent
A karácsonyi ünnepkör
Karácsony böjtje
Karácsony napja
Karácsony másnapja
Aprószentek
Újév
Vízkereszt
Kánai menyegző
Húshagyó
Nagyböjt
Virágvasárnap
Nagyhét
Nagycsütörtök
Nagypéntek
Nagyszombat
Húsvét
Húsvét másnapja
Fehérvasárnap
Áldozócsütörtök
Váróvasárnap
Pünkösd
Úrnapja

Bálint Sándor : Ünnepi Kalendárim I.

Bálint nap (február 14.)

Kálmány László:

Gályapadból laboratórium...”
(Németh László)

Péter László
ny. egyetemi tanár, irodalomtörténész, várostörténész, nyelvész, folklorista

(Jánoshalma, 1926. jan. 21.)

Pályakép

Tanulmányok: 1931- elemi iskola, Mindszent, 1933- Szőreg; 1935- Baross Gábor Gimnázium, Szeged. 1943: érettségi (kitüntetéssel). 1943- Szegedi Tudományegyetem. 1947: bölcsészdoktori oklevél summa cum laude. 1948: magyar-latin-filozófia szakos középiskolai tanári oklevél.1968- az irodalomtudomány kandidátusa.1991- az irodalomtudomány (az MTA) doktora.

Munkahelyek: 1946- az egyetemi Magyar Nyelvtudományi Intézet könyvtárosa; a püspöki diákotthon fölügyelő tanára; 1947-48: a Szegedi Friss Újság munkatársa; 1948: a Pázmány Péter Népi Kollégium igazgatója. 1950: állás nélkül. 1950. dec.- múzeumigazgató Karcagon, 1952- Makón. 1954- a szegedi egyetemi könyvtár munkatársa. 1957. márc. 12.-nov. 19 közt börtönben. 1958- az egyetem szerződéses alkalmazottja. 1961- a Somogyi-könyvtár tudományos munkatársa, főmunkatársa. 1986- az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. 1990- a József Attila Tudományegyetem tanára. 1996- nyugállományban.

Művek

Mai magyar népismeret. Szeged : Szent Gellért Ny., 1947

Egyéniség a népkultúrában. Szeged : Szent Gellért Ny., 1947

Kálmány Lajos : egy nagy magyar folklorista élete. Budapest : Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1952

Espersit János : ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1955

József Attila Szegeden. Szeged : [Egyetemi Könyvtár], 1955

Juhász Gyula a munkásmozgalomban. Szeged : Hazafias Népfront, 1961

Juhász Gyula a forradalmakban. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1965

Szeged irodalmi emlékhelyei. Szeged : Szeged Megyei Város Tanácsa, 1974

Szeged utcanevei. Szeged : Szeged megyei Város Tanácsa, 1974

Ady nálunk. Szeged : Somogyi-könyvtár, 1977

Odessza és a magyarok. Szeged : Somogyi-Kvt., 1978

József Attila közöttünk : Makón, Szegeden, Vásárhelyen. Szeged : Somogyi-könyvtár, 1980

Így élt Juhász Gyula. Budapest : Móra, 1980; 1983

Bartók Szegeden. Szeged : Somogyi-könyvtár, 1981

Szeged. [Budapest] : Panoráma, 1981, 1986

Kodály Szegeden. Szeged : Somogyi-könyvtár, 1982

Annák, szerelmek : nőalakok Juhász Gyula költészetében. Szeged : Somogyi-önyvtár., 1983

Szegedi örökség. Budapest : Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983

Kilenc írás Juhász Gyuláról. Békéscsaba : Megyei Könyvtár, 1983

Makói kis tükör. Makó : Makó. Tanács, 1985

A szerette város : írások Szegedről. Budapest : Szépirod. Kvk., 1986

Jerney János, 1800-1855. Szeged : Jerney Általános Iskola, 1988

A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. Szeged : Szegedi Ny., 1989

Móra Ferenc. Kiskunfélegyháza : Városi Tanács, 1989

Szegedi ferencesek. Szeged : Somogyi-könyvtár, 1991

Szőregi délutánok : Írások Szegedről. Budapest : Püski, 1994

Magyar írók, költők textológiai nézetei. Szeged : JATEPress, 1995

Mindörökké Szeged : válogatott írások. 1997

Tömörkény világa : cikkek, tanulmányok. Budapest : Lord, 1997

Szeged [Képeskönyv. Nagy Botonddal]. Szeged : Grimm, 1998, 1999, 2000, 2004

Szegedi seregszámla : válogatott írások. Szeged : Bába, 1999

Móra műhelyében : cikkek, tanulmányok. [Budapest] : Pannonica, 1999

József Attila nyomában : válogatott írások. [Budapest] : Argumentum, 2000

Az ezeréves Szőreg : cikkek, tanulmányok. Szeged-Szőreg : Szőregi Településrészi Önkormányzat, 2001

Kívül a körtöltésen : irodalmi tanulmányok. Szeged : Tiszatáj Alapítvány, 2001

Mindenkor csak feléd nézek, Szeged : válogatott írások. Szeged : Bába, 2001

Szeged : a Városról lakóinak és vendégeinek [Apró Ferenccel]. Szeged : Grimm, 2002

Szegedi számadás : válogatott írások. Szeged : Bába, 2002

Juhász Gyula : válogatott írások. [Budapest] : Argumentum, [2002]

Szegedi tudósítások : válogatott írások. Szeged : Bába, 2003

Magyarország : kulturális értékeink, természeti kincseink [Képeskönyv. Nagy Botonddal]. Szeged : Grimm, 2003

14 írás József Attiláról. Szeged : Bába, 2005

Feleségem pályaképe : Péter Lászlóné Lakatos Klára Aranka élete és halála. Szeged-Szőreg : Szerző, 2005

Néprajz, népműveltség : két tanulmány, 1948, 1949. Szeged : Bába, 2005

Népköltészet és irodalom. Szeged : Tiszatáj Alapítvány, 2006

1956 : előtt, alatt, után. Szeged : Belvedere Meridionale, 2006

A Város cselédje : újabb tanulmányok. Szeged : Bába, 2006

Irodalom

Lisztes László: A szegedi műhely. 2. A Somogyi-könyvtár. In: Könyvtáros, 1977. augusztus, p. 451-453.

Apró Ferenc: Péter László munkássága. Bibliográfia. Szeged, 1986. 351 p. (a bibliográfia folytatása: Írások Péter László 70. születésnapjára)

Tóth Ferenc: Péter László, Szeged művelődéstörténésze. In: Honismeret, 1986/4. p. 49-51.

Sz. Simon István: A Péter László-jelenség. In: Szegedi Könyvtári Műhely, 1986. december, p. 199-200.

Gyuris György: A bibliográfus. In: Szegedi Könyvtári Műhely, 1986. december, p. 203-205.

Gyuris György: Könyvtáros volt a helytörténész és irodalomtudós. Beszélgetés dr. Péter László kandidátussal. In: Könyvtáros, 1987. április, p. 195-198.

Halász Miklós: A város mostohagyereke. In: Suttog a város. Szeged, 1989. p. 47-51.

Tandi Lajos: Mindörökké Szeged. A fődíjas: Péter László irodalom- és helytörténész. In: Szeged, 1995. március, p. 5-7.

Írások Péter László 70. születésnapjára. Szerk. Apró Ferenc és Gyuris György. Szeged, 1996

Hollósi Zsolt „Szeged legnagyobb kincse: a múltja” : beszélgetés Péter László irodalomtörténésszel. In: Tiszatáj, 1998/3. p. 36-63.

Péter László: „Szerettek s űztek”. In: Szeged, 1999. december, p. 186-187.

Péter László hetvenöt éves. Szerk. Polner Zoltán. Szeged : Dr. Péter Lászlót köszöntő baráti kör, 2001

Kovács Sándor Iván: Hűség a plebejus elvekhez : Péter Lászlóról Juhász Gyula ürügyén. In: Szeged, 2003. május, p. 34-35.

Alapítványt alapító okirat (Péter László Várostörténeti Alapítvány). In: Szegedi Műhely, 2005/3. p. 248-249.

Nagy L. János: Péter László 80 éves. In: Magyar nyelv, 2006/2. p. 249-250.

Kováts Dániel: Péter László nyolcvan éve. In: Honismeret, 2006/2. p. 84-85.

Ruszoly József: Magister sanctae memoriae : Péter László a Városról - nálunk, a Szegedben. In: Szeged. 2006. január, p. 21-26.

Díjak, elismerések

1983: Kodály-emlékérem
1984: a Művészeti Alap díja
1989: Toldy-emlékérem
1991: 56-os emlékérem
1992: Szeged díszpolgára
1993: Szinnyei József-díj
1995: a Szegedért Alapítvány fődíja
1996: Tiszatáj-díj
2001: a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje
2001: Klebelsberg-díj.

Interneten

Péter László 80 éves - virtuális kiállítás
Péter László

FORRÁS

PÉTER LÁSZLÓ

(*Jánoshalma, 1926. jan. 21.)

ny. egyetemi tanár, irodalomtörténész, várostörténész, nyelvész, folklorista.

Szülei: P. Gergely (Csíkmadaras, 1882-Szőreg, 1967) csendőr tiszthelyettes, Cselenák Ágnes (Veprőd, 1894- Szőreg, 1968). Felesége 1951-től Lakatos Klára Aranka (1926-2005) tanárnő.
Tanulmányai: 1931- elemi iskola, Mindszent, 1933- Szőreg; 1935- Baross Gábor Gimnázium, Szeged. 1943: érettségi (kitüntetéssel). 1943- Szegedi Tudományegyetem. 1947: bölcsészdoktori oklevél summa cum laude. 1948: magyar-latin-filozófia szakos középiskolai tanári oklevél.1968- az irodalomtudomány kandidátusa.1991- az irodalomtudomány (az MTA) doktora.
Munkahelyei: 1946- az egyetemi Magyar Nyelvtudományi Intézet könyvtárosa; a püspöki diákotthon fölügyelő tanára; 1947-48: a Szegedi Friss Újság munkatársa; 1948: a Pázmány Péter Népi Kollégium igazgatója. 1950: állás nélkül. 1950. dec.- múzeumigazgató Karcagon, 1952- Makón. 1954- a szegedi egyetemi könyvtár munkatársa. 1957. márc. 12.-nov. 19 közt börtönben. 1958- az egyetem szerződéses alkalmazottja. 1961- a Somogyi-könyvtár tudományos munkatársa, főmunkatársa. 1986- az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. 1990- a József Attila Tudományegyetem tanára. 1996- nyugállományban.
Kitüntetései: 1983: Kodály-emlékérem. 1984: a Művészeti Alap díja. 1989: Toldy-emlékérem. 1991: 56-os emlékérem. 1992: Szeged díszpolgára. 1993: Szinnyei József-díj. 1995: a Szegedért Alapítvány fődíja. 1996: Tiszatáj-díj. 2001: a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje. 2001: Klebelsberg-díj.
Címe: Szeged-Szőreg, Szerb u. 60. 6771. Telefon, -fax: (62) 405 602. Zsebtelefon: (30) 3 491 479. E-mail: peterl@hung.u-szeged.hu.
Művei:
Írta
Mai magyar népismeret. 1947.
Egyéniség a népkultúrában. 1947.
Az ö-zés kérdéséhez. 1952.
Kálmány Lajos. 1952.
Espersit János. 1955.
József Attila Szegeden. 1955. 2005.
Juhász Gyula a munkásmozgalomban. 1961.
Juhász Gyula a forradalmakban. 1965.
Szeged irodalmi emlékhelyei. 1974.
Szeged utcanevei. 1974.
Ady nálunk. 1977.
Odessza és a magyarok. 1978.
Szőreg monográfiájához. 1979.
József Attila közöttünk. 1980.
Így élt Juhász Gyula. 1980. 1983.²
Bartók Szegeden. 1981.
Szeged. [Útikönyv.] 1981. 1986.² 2002.³ [Apró Ferenccel.]
Kodály Szegeden. 1982.
Annák, szerelmek. 1983.
Szegedi örökség. 1983.
Kilenc írás Juhász Gyuláról. 1983.
Makói kis tükör. 1985.
A szerette Város. 1986.
Jerney János. 1988.
A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. 1989.
Móra Ferenc. 1989.
Szegedi ferencesek. 1991.
Juhász Gyula hálójából. 1993.
Szőregi délutánok. 1994.
Magyar írók, költők textológiai nézetei. 1995.
Mindörökké Szeged. 1997.
Tömörkény világa. 1997.
Szeged. [Képeskönyv.Nagy Botonddal] 1998. 1999.² 2000.³ 2002.⁴
Szegedi seregszámla. 1999.
Móra műhelyében. 1999.
József Attila nyomában. 2000.
Az ezeréves Szőreg. 2001.
Kívül a körtöltésen. 2001.
Mindenkor csak feléd nézek, Szeged. 2001.
Szegedi számadás. 2002.
Juhász Gyula. 2002.
Magyarország. [Ungarn. Hungary.] Kulturális értékeink, természeti kincseink. [Képeskönyv. Nagy Botonddal] 2003. 2004.
Szegedi tudósítások. 2003.
14 írás József Attiláról. 2005.
Feleségem pályaképe. 2005.
Néprajz, népműveltség. 2005.
Népköltészet és irodalom. 2006.
A Város cselédje. 2006.
1956 előtt, alatt, után. 2006.
Bécsi hármaskönyv. 2006.
Az én besúgóim. 2007.
Csongrád megye irodalmi öröksége. 2008.
Árvízi emlékek Szegeden. 2008. Fényképezte Demcsák Zoltán.
Kálmány Lajos. Válogatott tanulmányok. 2008.
Radnóti Miklós. Válogatott írások. 2009.

Szerkesztette
Juhász Gyula: Válogatott versek. 1956.
Eőrsi Júlia: Tiéd a sírig. 1957.
Réti Ödön: Furcsa népség. 1957.
Juhász Gyula: Örökség. 1958.
Juhász Gyula összes versei. 1959. 1964.² 1966.³1970.⁴ 1974.⁵ 1979.⁶ 1993.⁷ 2002.⁸
Juhász Gyula: Himnusz az emberhez. 1960.
Móra Ferenc: Tápéi furfangosok. 1962.
Tömörkény István: Megöltek egy legényt. 1962.
Tömörkény István: Munkák és napok a Tisza partján. 1963.
Tömörkény István: A házasság első éve. 1963.
Juhász Gyula összes művei. 1-9. k. 1963-198l.
Móra Ferenc: Négy apának egy leánya. 1963.
Emlékkönyv Tömörkény István születésének centenáriumára. 1966.
Juhász Gyula: Szakállszárító. 1971.
Tömörkény István: Kinyílt az idő. 1971.
Dózsa és Szeged. 1972.
Pusztaszer. 1973. 1981.²1998.³
József Attila-breviárium. 1974.
Móricz Zsigmond: Paprikaszagú levegőben. 1974.
Tömörkény István: Így volt rendelve. 1974.
Tömörkény István: Szegedi alakok. 1977.
Móra Ferenc: Szögedinumdánum. 1979.
Juhász Gyula: Szegedi kalendárium. 1980.
Juhász Gyula: Gazdag szegénység. 1983.
Tápai Antal: Életutam. 1983.
A Somogyi-könyvtár száz éve. 1984.
Emlékek a Somogyi-könyvtárról. 1984.
Bek Pista: Szegedi emlékek. 1985.
Sőtér István: Szeged könyve. 1986.
Móra Ferenc: Aranykoporsó. 1987. 1995.²
Szögedi kincsös kalendáriom. 1989.
Irodalmi szövegek kritikai kiadásának szabályzata. 1988.
Tömörkény István: Katona a kötélen. 1989.
Juhász Gyula: Anna örök. 1990.
Tömörkény István: Gül Baba zarándokai. Írások Makóról. 1991.
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön - Csilicsala Csalavári Csalavér. 1993.
Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről. 1993.
Tömörkény István: Két ló bitangságban és más elbeszélések. 1994.
Tudós tanárok. 1994.
Új magyar irodalmi lexikon. 1-3. k. 1994. CD: 2000. 2000.²
Vajtai István: Közelharc. 1995.
Vajtai István: A költészet varázsa. 1996.
Röszke földje és népe. 1996.
Bálint László: Földesi Tibor. 1998.
Tömörkény István: Csata a katonával. 1998.
Tömörkény István: Hétről hétre. 2000.
Gárdonyi Géza: Szegedi figurák. 2000.
Rakonczai János: Emlékek, arcképek. 2000.
Tömörkény István: Szökés a bitófa alól. 2000.
Tömörkény István: A nép nem tréfál. Sebőkhögyi elbeszélések. 2000.
Tömörkény István: Hühü. 2000.
Tömörkény István: János a földdel. 2001.
Sz. Szigethy Vilmos: Régi szegedi holmi. 2001.
Szent-Györgyi Albert: A béke élet- és erkölcstana. 2001.
Karcag a magyar művelődés történetében. 2001.
Szatymaz népe és földje. [2002.]
Feuer György: Tudományos jelentés. Életregény. 2002.
Szász Béla: Karcag történetéhez. 2002.
Brusznyai Árpád emlékezete. 2003.
Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak. 2004.
Visy József: A klasszikus embereszmény. 2004.
A célszemély: Bálint Sándor. 2004.
Juhász Gyula: Válogatott versek 2008.
Emlékkönyv Móra Ferenc születésének 130. éves jubileumára. 2009.

Hasonmás kiadás, utószóval, jegyzetekkel
Móra Ferenc: Az aranyszőrű bárány. 1903. 1979.² 1997.³
Móra István: Hazaemlékezések. 1979.
József Attila: Szépség koldusa. 1922. 1980.²
Tizenkét lap a Délmagyarország történetéből. 1980.
Móra Ferenc: Somogyi Károly emlékezete. 1923. 1983.²
Juhász Gyula: Themata. 1983.
Eperjessy Kálmán: Írások a régi Makóról. 1928. 1984.²
Keller Lajos: Mindszent története. 1900. 1985.²
[Dolecskó Terézia] Rézi néni: Szegedi szakácskönyv. 1878. 1985.²
József Attila: Nem én kiáltok. 1925. 1985.²
A Somogyi-könyvtár Kossuth-levelei. 1986.
Szekula Teréz: Szegedi új szakácskönyv. [1907?] 1986.²
Móra Ferencné szakácskönyve. 1922. 1987.²
Tömörkény István: Betyárlegendák. 1898. 1988.²
Sík Sándor: Szegedi klasszikusok. 1989.
Bálint Sándor: Néprajz és nevelés. 1934. 1991.²
Lechner Lajos: Szeged újjáépítése. 1891. 2000. ²
Baranyai Zoltán: A kisebbségi jogok védelme. 1922. 2006. ²
Juhász Gyula: Alkohol és irodalom. 2008. ²

Szőreg, 2009. szeptember 4-én.

FORRÁS

Dr. Mód László írásai Szegedről