www.ujszeged.hu
2024. Mag hava (Október) 26.-a - Örs, Dömötör, Armand neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-10-04 - A Gergely-naptár napján

A Gergely-naptár napján

MAG (OKTÓBER) HAVA 4.-ÉN TÖRTÉNT A GERGELY-NAPTÁR BEVEZETÉSE…

1582 OKTÓBER 4.-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN LÉPETT ÉLETBE OLY MÓDON, HOGY A KÖVETKEZŐ NAP BÁR PÉNTEK LETT,
DE OKTÓBER 15.-E. A KETTŐ KÖZÖTTI NAPOK PEDIG ABBAN AZ ESZTENDŐBEN KIMARADTAK…

XIII. Gergely – Ugo Buoncompagni 
a(z általa készíttetett) gregorián naptár bevezettetője.

1582 Mag (október) hava 4.-ét, a csütörtököt péntek követte ugyan, de ez már a hónap 15. napja volt. A közbeeső napok abban az évben kimaradtak. – Ez a 10 nap volt az ára annak, hogy összhangba hozzák az addig használt Julián(us)-naptárt a csúszással. A régóta esedékes reformot XIII. Gergely pápa rendelte el, és azóta is a róla elnevezett Gergely-naptár van használatban a keresztény világon.

A rómaiak eredetileg egy Hold járásán alapuló 10 hónapos naptárt használtak, amelyben minden hónap 29 vagy 30 napos volt. Az évük így 295 napból állt. E régi naptár emlékét őrzik a latin számnevekből képzett máig téveteg-beteg hónap-nevek : a 7. september majd a 8. october és a 9. november meg a 10. december. Az esztendő első hava pedig a Hadisten Hava, a március volt. 

XIII. Gergely pápa 1582 február 24.-én tette közzé a naptárreformról szóló Inter gravissimas (kezdetű) bulláját. A keltezésben még 1581 szerepelt, mert ugyanekkor került át – teljesen értelmetlenül – az év kezdete márciusról januárra, így az 1582-es év nemcsak tíz nappal, de két hónappal is rövidebb lett.
Azóta nevezzük helye-hülyén hetediknek a kilencedik (szeptember) és nyolcadiknak a tizedik (október) meg kilencediknek a tizeneggyedik (november) és tizediknek a tizenkettedik (december) hónapot…

XIII. Gergely 1572-ben lépett Szent Péter trónjára. Ő vállalta magára a naptármegújítást is.

A bullát először csak a kathólikus országokban vezették be, a közvélemény teljes értetlenkedése mellett. Lengyelország pravoszlávok lakta területein még népfölkelés is kitört. Az átállás a Habsburg Birodalomban 1584-ben történt meg, némi nehézségek közepette.

Magyarországon az 1588-as diéta iktatta törvénybe a Gergely-naptár használatát, amit a protestánsok elutasítottak. A legtovább a máramarosi református egyházkerület ellenkezett, ahol 1623-ig a Júlián-naptár volt érvényben.

A Gergely-naptár napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Tóth Béla

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Gabonakonyha

Varga András: A régi Szeged

Bogár László : Bokros újratöltve

Dankó Pista

Mária román királynő párizsi követsége

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Mé piros a gólya csőre?

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Tóth Béla: In prigione

Írások a Nagyárvízról

Péter László: Szegedi seregszámla

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje