www.ujszeged.hu
2024. Mag hava (Október) 26.-a - Örs, Dömötör, Armand neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-10-10 - Zsirai Miklós szülinapján

Zsirai Miklós szülinapján

Mag (október) hava 10-én…

1892-ben e napon született Mihályiban, módos-dolgos gazdacsaládban Zsirai Miklós, a későbbi híres nyelvész, egyetemi tanár,
a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Kossuth-díjas (1949).

„Szeretem nyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak lelkével átitatott drága örökséget,
ezt a minden utánam élő magyarra átszármaztatandó szent muzsikát.”
 – Zsirai Miklós

A tudós életű, magyarságáért meghurcolt Zsirai Miklós emlék(ezet)ének hódolva érdemes ma Reá emlékeznünk…

Az érettségijén – hivatalból – az akkor már neves nyelvész, a korábban szintén licista Gombocz Zoltán is jelen volt. Zsirai úgy emlékezett vissza első találkozásukra, hogy Gombocznak a „tudománya nagyobb volt, mint hittük, de annak csak sugallatos varázsát éreztük, nem pedig megsemmisítő fölényét” (Képes Luther-naptár 1929: 90).

Az Uzsoki Csata nyomán 1915 március 29.-én orosz hadifogságba esett a Turka város közelében levő Sucsy-Ricsy falu mellett.
A hadifogság alatt döntően az orosz-tatár Tobolszk táborában volt Szabíriában…

Tobolszk – Dimitrij Medvegyev, orosz elnök légifölvételén

Nyelvészünk búslakodás helyett azonban tudatosan nyelvtanulással töltötte idéjét. (Erről az időszakáról utólag Vándor Anna végzett alapos kutatásokat.) Zsirai Miklós megtanult oroszul és a tábor őreitől e fogságos zűrben zürjénul, azaz komiul is. (A komi nyelv a hungrofinn nyelvcsalád permi ágának tagja.) Némi szójátékkal mondhatjuk úgy is, hogy hadifogsága zűrjén komikkal komázott… Bizonyára ez lehetett hungrofinn nyelvészeti érdeklődésének szélesebb alapja is, amikor újra beiratkozott az egyetemre, a finnugrisztikára és a szlavisztikára. 

Öt év hadifogság után csak 1920 november 20.-án sikerült hazatérnie…

Zsirai Miklós 1929-ben a Budapesti Tudományegyetem Finnugor Összehasonlító Nyelvészeti Tanszékének professzora lett. Lenyűgöző előadó hírében állt. Magával ragadó előadásait zsúfolásig telt termekben tartotta, hallgatói között orvosok is voltak szép számmal… (Az 1990-es években már csak magam jártam orvostanhallgatóként finnugrisztikára, másról nem is hallottam, azóta se.)

(H)U(n)gro-komi-finn nyelvcsaládfa (Sz. 2024)

Zsirai 1944 telét, Budapesti ádáz ostromát a szülőfalujában, Mihályiban töltötte. Hazatérve döbbenten tapasztalta, hogy könyvtára és följegyzései szinte mind megsemmisültek. Lakását kifosztották és teljesen tönkretették a megszálló szovjet katonák. A 2. Ukrán Front pusztítása román a „fölszaba-dúlás”-ban pusztult el Zsirai Miklós kiadatlan tudományos hagyatéka. Ennyivel is szegényebbek lettünk !

A „POLGÁRI” NYELVÉSZ RAJZOS TENISZ-KÉPE
ilyen a kommunisták titkos ellensége…

Az országrablóink által hatalomra juttatott kommunistáink ezután módszeresen támadták Őt „polgári nyelvtudományi munkássága” miatt.
Az 1945-ös átmeneti remények – a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választása – után következő évtizedben a kommunisták
lelkileg és testileg is teljesen tönkretették.

Zsirai Miklós szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Szegedi seregszámla

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Mangalica

Ehető virágok

Varga András: A régi Szeged

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Globális uralmi rend

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Péter László: 14 írás József Attiláról

Lengyel András: A „másik” Móra

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép