A Védegylet a magyar ipar és a magyar termékek védelmére létrehozott egyesület.

1844 október 6.-án az országgyűlési alsótábla üléstermében – Tolna, Zala, Veszprém vármegyei előzmények után – létrehozták a Védegyletet, amelynek elnökévé Batthyány Kázmért, az alelnökévé Teleki Lászlót választották. A Védegylet igazgatója Kossuth Lajos lett.

Batthyány Kázmér (kép a Vasárnapi Újságban, 1868)	Teleki László (Franz Eybl litográfiája)	Kossuth Lajos (1841) Athenaeum, 1896.

Bár ma lennének ilyen KÉPVISELŐink…
Különösen, mint az első kettő !!

Az egyesület tagjai a kötelezettséget önként vállalták, hogy mindazon szükségleteket, amelyeket a hazai termelés,
gyáripar- és mesterségek termékeiből fedezni lehet, mindaddig, míg ezek kaphatók, csak ezekből és csak ezekkel fogják fedezni.

Az első közgyűlésüket 1845. november 17-én tartották Pest megye dísztermében, 138 (!) vidéki fiókegylet részvéte mellett.
Az egyesület hatása alatt igen sok tekintélyes ipartelep létesült Magyarországon – az akkori feljegyzések szerint 95 csak 1845-ben.

Hat évi fennállás után (az elbukott szabadságharc után) a Védegylet sajnálatos módon elsorvadt, megszűnt.
Ennek nyomorúságát azóta is szenvedjük…

Pedig... Svájc gazgadsága is éppen ezen az elven alapult...
A kórjai (kóreai) gazdasági csoda is pont egy ilyen politikával indult 1960 táján és 40 éven belül világvezető cégekhez vezetett…

A Szögedi Védegylet a „Szögedi Gondolat” jegyében e mozgalom megújítására tett kísérletet.
A  hályogos szellemek és az emberi önzés más utat támogatott…
így lett Magyarország és ma már Szeged is gazdasági gyarmattá…

De csak az bukott el, aki föladja.

Aki fél az igazság hangos megnyilvánulásaitól, annak a fontolva haladást javasoltam. Ma is azt javasolom.
Magam is Széchenyi pártján állok. (A Széchenyi-Kossuth vitában.)
Hogyan is lehet lázadni harc nélkül a nyilvánvaló gazdasági terror ellen ? Lehet egyáltalán ?
Bizony, hogy lehet ! Ehhez a lázadáshoz azonban nem forró, hanem hideg fej kell !
És… Sok-sok odafigyelés… Főképpen persze…
TUDATOS VÁSÁRLÁS !