www.ujszeged.hu
2026. Ígéret hava (Május) 02.-a - Zsigmond, Atanáz neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Zsigmond napja


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-12-19 - A független Hawai’i napján

A független Hawai’i napján

Álom (december) hava 19.-én… 1842-ben a napon lett Hawai’i független királyság !

Hawai’i szigetei hawaji nyelven Mokuʻ āina o Hawaiʻ i ma az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama. 1959 augusztus 21.-e óta az 50. tagállam. Az USA’-ban. Olyan területen kívüli (exklávé) állam mint mondjuk Alaszka. Földrajzilag azonban nem csak az ország törzsterületétől különül el, de még az amerikai földrésztől is. Lényegében Óceániához, azon belül pedig Polinéziához tartozik e szigetcsoport a Csendes-óceánon, azaz a Máori Tangaron. (Sz.)

Hawai’i -ak ősi Istenei

137 sziget a mélly tengerben, azaz a tangarban… szumer eleink szavával az Akianuban… pongyolatinkodón az óceánban… oroszul meg az akeánban, annak is a kellős közepén…

Hawaiʻ i-ak az angol gyarmatósítókkal és fosztogatókkal szemben még hősiesen helyt álltak. Cook kapitányt is fölkoncolták. Sőt föl is darabolták…

Cook halála ifjabb John Cleveley festményén

A „fölfedezők” ragályokkal fizettek a szigetek kincseiért… hamarosan e szigetek őslakos népének fele belehalt a behurcolt influenzába meg a fekete himlőbe… valamivel később (az 1850-es évekre) az ötöde meghalt az újonnan ajándékozott kanyaróba…

A gyarmatosítók ábrándjai ellenére I. Kamehameha király egységes országgá szervezte a 137 szigetet.

III. Kamehameha (1825-1854) király 1840-ben kiadta az ország alkotmányát és 1842-ben sikerült elismertetnie a királyság függetlenségét Nagy Britanniával, Franciaországgal valamint az Amerikai Egyesült Államokkal is…

 

Azután egy fél évszázad független királyság és önálló jólét után jöttek a gyarmati évek…
Liliuokalani királynő volt az utolsó hawai’i uralkodó, akinek már nem sikerült helyreállítania a hatalmát és az őslakosok önrendelkezési jogait sem…

Sam bácsi (USA) ügyesen eggyensúlyozik a négerekkel… (1899-es plakát)

Hawaiʻ i  legnagyobb és egyben fő városa, Honolulu lett a megszállás jelképállításainak színtere is…

A zászló fölvonása Hawai’i amerikai megszállásakor, 1899-ben

Ma is mindennaposak az őslakosok megaláztatásai, így azok tüntetései is… De ezekről nem szólnak a hírek. Ilyen a hiteles mai ami cenzúra ! Mi is a gond ? A korábban őslakos tulajdonban lévő földek legnagyobb része állami kézbe került, ezeknek a területeknek egy részén nemzeti parkok jöttek létre, máshol azonban brutál beruházásokat hajtottak végre a vérszívó ingatlancápák, az amerikai kifektetők.

A független Hawai’i napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Tóth Béla: In prigione

Szeged (magyar)

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Bogár László : Bokros újratöltve

Tóth Béla

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Mr. Trianon

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Péter László: 14 írás József Attiláról

10 nap az Iszlám Államban

George Soros - könyvhirdetés

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Juhételek

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Kilófaló lakomák

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista