www.ujszeged.hu
2025. Jégbontó Hava (Február) 05.-e - Etelka, Léda, Ágota, Ingrid neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-12-21 - Álom havában – Álmus, Álmos, Álm(od)ó…

Álom havában – Álmus, Álmos, Álm(od)ó…

Álmodó és Álmaikban hívő eleinkről no meg Álmos – bár olykor inkább csak álmos – utódaikról számadást adnunk
ugyan mikor is lehetne időszerűbb, mint éppen Álom havában ?!

Éppen a legrövidebb nappalon…
Az azt követő leghosszabb éjszakán
A Téli Napfordulón…
Az Igazi Magyar Karácsonyon…

Álom havában...

A Természet éves édes álmának, a télnek első hónapja, az esztendő utolsó hava magyarhoz méltatlan és értelmetlen latinkodó nevén „december”. Jelentése meg a „tizedik hónap”, bár már több, mint ezer esztendeje már éppen a tizenkettedik.

Ez a beteges római örökség azon túl, hogy egy megrögzött zűrzavar, a Természetről, az esztendőről nem is mond semmit, hiszen közel 2000 éve (Január és Február betoldása óta) nem is jelent semmit. Még a naptárban következő sorszámát sem ! A „december” tehát nem több, mint egy régen megváltozott rendszerű időszámlálás időtlen-idétlen emléke. Távolról sem a magyar, legfeljebb a (hagyományos magyart maga alá temető) latin világ kultúrtörténeti furcsasága-különlegessége.

Az ifjú horvát nemzet a 2000-hez közeli újjászületésekor el tudta takarítani nyelvéből az emberi butaság ezen fölös latinkodó,
mi több romanomán hordalékát… Miért okozna gondot hát ez éppen nekünk?!
Bár… a mi értelmiségünk valóban nem olyan magyar, mint amennyire horvát a horvátoké…
A kirekesztők köztünk élnek, és kirekesztik még magyar gondolatainkat is…
Idegenszívű rasszisták bomlasztják a Magyart ! Ezért késlekedik a Magyar Újjászületés !!!

Mitől lenne ugyan „tizedik” hónap ez a „tizenkettedik” ?!
Ezt már 200 éve megújította – még latinból – a francia forradalom is! (Pedig annak kevés ehhez foghatóan értelmes vívmánya volt.) –
A „hó hónapja” élt is 12 esztendeig – Nivôse (a ‘havas’ jelentésű latin Nivosus szóból).
A magyar „Álom hava” azonban ennél is sokkal találóbb.
Hó más hónapokban is lehet bőven…
De mi is jellemző leginkább az évnek erre a hónapjára ?
Ez a hónap a leghosszabb éjszakáké… meg természetesen a hosszú, mélly álmoké…

A kerek esztendő utolsó hónapjának kifejező, szép magyar neve: „Álom hava”. Az álomé, hiszen a lombruháját lehullatván az Anyatermészet csöndes álomba merül. Az álom hava, hiszen rövid nappalait követően ilyenkor a leghosszabbak az álomalmú éjszakák.
Az éj leplének öblein álmok fogannak a csönd mély ölén, ahogyan a „Megálmodott” is fogant Emese álmában. A magok és rügyek jövendő álmai valóra válhatnak a Turul – a megváltást jelentő Fény – üdvös (szent) lelkének feltámadásával. Ősi álommal fogant – ősanyánk által megálmodott – „Álmos” fejedelmünk emléke és szent neve is új életre ébredhet, ha óhajtjuk és merjük is újraálmodni Őt.

A Hét Vezér – Álmus / Álmucs és vezértársai
Anonymus (P. Magister) : Chronicon Pictum (Képes Khrónika) 1360.

Álmus, mai bevett nevén kenve Álmos fejedelmünk, Emese fejedelemasszony álmában, az égi, szent Turul által fogant. – Milyen érdekes a hasonlatosság Jézüs foganásával és (éppen Álom havabeli) születésével…

Álmos a „megálmodás”-tól, az álomtól, régi, ómagyar szóval az „álum”-tól „Álum-os”, azaz „Álmus”. A hetedik ízéből – a szentlélek, vagyis – a Turul által életre kelt Álmus nem csak megálmodott volt, de ő maga is nagyhitű (meg)álmodó: Őfejedelemsége álmodta meg az Etelközből induló Hazatérést, a világ szívébe, a Megtérést a Kárpátok gyűrűjébe. Aggastyánként megbékélve, Szent Hazánkban tért meg, földi nagy álma beteljesedtén, az örök égi álomra, a Hadak útjára – talán éppen álom… „Álum havá”-ban.

Emese a Turul madárral a Nagyszentmiklósi kincs eggyik korsaján

Mai „álmos” szavunk már csak távoli mellékértelmében jelent „megálmodott”-at, vagy „megálmodó”-t; köznyelvi „álomra vágyó” „fáradt” jelentése mára teljesen eluralta a névben rejlő ősi másikat. Egyebek közt ezen álmos árnyék miatt is oly ritka ma e sokatmondóan szép férfinév. Az álmodni merő és szebb jövőt álmodó őst is tiszteljük, nyelvünk ősibb állapotát is büszkén becsüljük, őrizzük egy kelletlen elértés lehetőségének eltakarításával: az Álmus-Álmos névkör ősibb alakjának, az eredeti „Álmus” névnek és változatainak közkinccsé avatásával.

Kónsztantinosz Porphürogennétosz (a Bíborbanszületett Kónsztantin) írásában „Álmutzész”-ként (Αλμούτζης) jelenik meg görögös alakban Álmos, azaz Álmus – e forrás névalakja alapján magyarul valószínűsíthetőbben „Álmucs” – vezér neve, következetesen mindig „u”-val (a ma megszokott és erőltetett „o” helyén), pedig a görögben egyáltalán nem szokás az „-u”-s végződés.

 Kónsztantinosz Porphürogennétosz – Jézus áldásával (elefántcsont faragvány)

Az Αλμούτζης” alakból – a görögös ragadvány-végződés lefosztása után – a végi τζ” betűkből  a megszokott alakkal szemben inkább az eredeti cs” végződés valószínűsíthető. Ha ezen írásalak Álmus” alakot rejtene, kora görög leíratában Álmuszész”-ként, tau-zéta ( „t” és z”) helyett (csak egy) szigmával ( sz”-szel) kellene megjelennie. A sajnálatos módon – tisztes kultúrmecenatúra  hiányában – magyarul máig meg nem jelent Bizantinoturcica” című művében, Moravcsik Gyula – a türk” népek görög forrásainak vitathatatlanul legképzettebb ismerője – is Almucs(i)”-ként fejti ez írott névalak valószínűsíthető eredetijét. (Megtalálható persze ez a névalak ekként már Gombocz, Pais, Ligeti és Németh műveiben is.)

Az Álmucs” alak ma még talán szokatlanul hangzik, de minden tekintetben létjogosult arra,
hogy mielőbb az Álmos”-névkör egyik – bár elveszett, ősi, most új életre elő-kelő – méltó tagjává váljon.

A Bécsi Képes Krónika „Almus”-ként emlegeti Előd – korabeli ejtése szerint „Eleüd” – fiát, Csaba ükunokáját,
Attila királyunk szépunokájaként az Árpád-ház folytonos családfáján.

Álom havában – Álmus, Álmos, Álm(od)ó...< Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Lakomakönyv

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

George Soros - könyvhirdetés

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Aranyszarvas földjén

Péter László: Néprajz, népműveltség

Péter László: József Attila Szegeden

Juhételek

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Péter László: Szegedi számadás

Tóth Béla: In prigione

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Vadételek

Balázs Imre: Béketelep története

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Bioételek gabonából

Péter László: Radnóti Miklós

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged