Hírlevéltár
2026-05-12 - Az Ősi Szent Tűz !
Tisza szögén – Az Ősi Szent Tűz !
Ígéret hava 12.-én… e napon íródott… ill. tisztázódott…
Nem jártam én soha Dunán túl,
Hol Kupa, Vata elesett,
Hol lankás dombok koronázzák
Az alkonyvéres egeket.
Én a Tiszának és Marosnak
Szögében élek álmodón,
Hol Attila, Ajtony robogtak
Valaha vemhes táltoson.
Az Ősi Szent Tűz szürke hamvát
A szél szívembe szórja itt,
Keresem a Turáni Nagyság
Örök, konok Magyarjait.
Keresem a kialuvó láng
Maradék üszkét az egen
S a Hun Király bús koporsóját
Magyar Folyó mélyébe, lenn.
Tisza szögén – Először a Délmagyarország 1920 május 13.-ai számában jelent meg, majd a költő beválogatta Nefelejcs kötetébe (61.o.) is…
E költemény egyszerű A-B-A-B rímképletű, de furcsa és Gyalunktól szokatlan, hogy a 3. sor kilóg e rendből, nem rímel semmire se, míg a többi versszak azonos sorai meg igen ! Az A-B-A-B rímképletét helyreállítandó ajánlom – Hármas Halmainkra is utaló – a következő korrekciót:
„Hol dombok őrzik koronáúl” […] Így az első versszak még inkább kezdőrímezőn (alliterálón)…
Nem jártam én soha Dunán túl,
Hol Kupa, Vata elesett,
Hol halmok őrzik koronáúl
Az alkonyvéres egeket.
Sajnálom, hogy ezt már Gyalunkkal e Földi Életben nem tisztázhatom…
A „Tisza szöge” utal Szöged város néveredetére is… Szeged – a helyiek nyelvén Szöged – ugyanis a Tisza nagy, éles kanyarjában,
azaz a „Tisza szögén” áll, de inkább fekszik ma is…
Kupa természetesen Koppány, a méltatlanul „áruló”-ként fölnégyelt Hiteles Árpád-Örökös. A költemény szerint a két emberöltővel későbbi Vata vezérrel,
az Ős-Hit „lázadó”-jával a Dunántúlon esett el.
A germanista klerikális terrorral folyvást „Vata féle pogánylázadás”-ként emlegetett magyar ellenállás és szabadságharc valódi magyar megjelölése Vata-szabadságharca !!! Szégyen, hogy bő 3 évtizeddel az állítólagos rendszerváltás után Vata vezérünk emlékezete – Vata Lázadása, Vata Fölkelése, magyarul szabadságharca – helyett még mindig a Magyar Világot fölforgató – ezzel török terítékre tékozló – Dózsa (György) pusztulatos örökségét viseli minden városunkban és a legkisebb falvainkban is eggy-eggy utca neve !
Attila hun királyunk pedig – akitől az Árpád-ház is származtatja magát – a több, mint fél ezredévvel későbbi Ajtonnyal a Dunáninnen
a Hun-Magyar Őshit vértanú bajnokai voltak.
Ajtony a Szegeddel – vagyis a Tisza szögével – szemközt a Tisza-Maros szögének, ill. az azon túli területeknek az ura volt,
amíg Csanád vezér meg nem hódoltatta…
Az Ősi Szent Tűz bizonyára ősi szittya tűzhitünkre, talán Zóroasztári Fényhitünkre utal…
A Turáni Nagyság pedig Turán vidékén volt hajdani, regebeli őshazánkra és annak fénye hírére vonatkozik…
Megjelenik ez TURÁN UTÁN költeményében is…
Tisza szögén – Az Ősi Szent Tűz < Nyisson ide !
Aki pedig magasabb tudományra vágyik, annak is van mit ünnepelnie ...
A Nagyszombati Egyetemünk alapítása napján < Nyisson ide !
E NAPON… ÍGÉRET (MÁJUS) HAVA 12.-ÉN…
1635-ben e napon alapította Pázmány Péter esztergomi érsek a magyar Fölvidéken a Nagyszombati Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét.
Eleinte két – bölcsészeti és theológiai – fakultással működött; 1667-ben kezdődött meg az oktatás a jogi, 1769-ben pedig az orvosi karon is. Ezzel Nagyszombat teljes szerkezetű klasszikus egyetemmé vált.
Plenck József Jakab szembajokról írt művét még japán nyelvre is lefordították.
A jezsuita rend megalapításától nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kor színvonalának megfelelő, központilag irányított oktatási intézményrendszert hozzon létre, hogy ezzel is segítse a római kathólikus egyház befolyásának növelését.
Egyetemünk a Fölvidéken, Nagyszombatban 1777-ig, költözést előíró Mária Terézia rendeletéig maradt. Azután Budán indult meg az áthelyezett egyetemi képzés…
Az egyetemet 1777-ben költöztették át Budára, majd Pestre. Ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. (1969-től viseli Semmelweis Ignác nevét).
A korszerűsítés munkáját – a fölvilágosult abszolutizmus jegyében – a bécsi kormányhatóságok végezték. Az oktatásügyet szigorúan politikai kérdésként fogták fel. Mária Terézia szakértői Gerard van Swieten vezetésével 1749 és 1756 között a Bécsi Egyetemen hajtottak végre reformokat, s ennek nyomán indult meg a Nagyszombati Egyetem átszervezése is.
Nagyszombatban azóta nincs egyetem…
Talán érdemes lenne végre visszatérnünk nekünk,
Egyetem-Alapító Magyaroknak !
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!
