www.ujszeged.hu
2026. Mag hava (Október) 17.-e - Hedvig, Ignác, Rudolf neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Deák Ferenc születésnapja (1803) Katt ide


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-05-18 - A Szürgün – a Tatár Holokauszt Napján

A Szürgün – a Tatár Holokauszt

Mi is az a Szürgün ? – Kevesen tudják… Az a Tatár Holokauszt !

A szürgün szó a tatár nyelvben nemcsak 'számüzetés'… de számukra egy más fogalommá is lett…

A Szürgün a tatároknak egy többmilliós gyász. A népük kiirtására tett kísérlet.

Az első nagyszabású tatárirtásra még az orosz megszállás alatt került sor…

Azután a Hazánkat is kifosztó meg kifosztató zsidó kun béla következett…

Miután kun béla a Magyarországon végigtaroló Vörös Terrorban megbukott, a Szovjetunióba menekült,
hogy ott terrorizálhasson tovább elnyomott népeket…
Még Lenin is elmarasztalta kun bélát a Kirimben tanúsított különösen kegyetlen kormányzásáért.
Legalább 150 000 embert irtott ki… többnyire kirimi tatárokat...

Második Világháború során a szörnyű szovjet elnyomásból szabadította föl a máig „nácizott” Harmadik Birodalom hadserege a kirimi tatárokat is.
Ezért a Tatár Légió a németek oldalán harcolt…

Sztálin ez bosszulta meg egy iszonyú népirtással. Legalább háromszor – de talán hatszor – annyi tatár veszett oda, mint zsidó, a Második Világháború ethnikai piszkolgatásaiban. Csak ezeket a tatárokat valamiért nem emlegetik… Egyszerű számtan szerint : Éppen háromszor vagy hatszor annyit kellene emlegetnünk őket, mint a (harmadannyi vagy hatodannyi) zsidó áldozatot…
Akad még, aki számol, és nem retteg Mammón világterrorától…

A Szürgün jelképe - a Vérvörös Kirim fölött átröppenő fekete fecske a Tatár Holokauszt és Tatár Gyász jelképe

A Tatárgyülölet avagy a Tatarophobia (Татарофобия) ma is elvakítja a világot. A tatárok máig sem kapják meg ma az elemi nemzetiségi jogaikat sem,
míg más népek kikímélt tagjai 80 éve busás jutalékokon, üzletszerűen vinnyognak az állítólagos (elő)jogaikon…

A Kirimből kiűzött tatárok (qırımtatarlar) Oláhországban is további népirtás áldozatai lettek…
A világháborúban elkövetett oláh árulás után a szovjet erők támogatásával legalább félszázezer tatárt irtottak ki és tüntettek el az oláhok.
Ez is Oláhország azaz Rómánia öröksége.
Ott sem kárpótolta őket senki sem, azóta sem…

Zaman (tatar song) – TuranToday

A kommunizmus vörös porába veszejtett tatárokért 
legalább a gyászdalukat hallgassuk meg !

A Szürgün – a Tatár Holokauszt < Nyisson ide !

 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Magyarország, a vonakodó csatlós

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Péter László: József Attila Szegeden

Gyökerek és fények

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

A hű folyó

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Péter László: A város cselédje

Aranyszarvas földjén

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Oláh Miklós: A Csillagépület