www.ujszeged.hu
2026. Kenyér hava (Augusztus) 24.-e - Bertalan, Aliz, Detre neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-07-27 - Sárdy János születése napján

Sárdy János születése napján

Sárdy János (Nagykónyi, 1907. július 27. – Budapest, 1969. március 9.) magyar operaénekes (tenor), színész, érdemes művész.

Legemlékezetesebb alakításait magyar operákban és operettekben nyújtotta. Olyan alakítások fűződnek nevéhez, mint Kálmán diák a Farsangi lakodalomban, Kukorica Jancsi, a János vitézben és Gábor diák, a Gül Baba operetten.

1940-ben kezdett el filmekben is szerepelni. Többek között a Leányvásár, a Rákóczi nótája és a Mágnás Miska fűződik nevéhez. Többször szerepelt külföldön is. 1958 és 1969 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt.

Sárdy János: Rózsalevél

Sárdy János szülei vegyeskereskedést üzemeltettek. A család többször költözködött a későbbi énekes gyermekkorában (Andocs, Zalakoppány, Tapolca). Sárdy a polgári iskolát Szigetváron végezte. 1922 és 1927 között a pápai tanítóképzőben tanult. A végzés után kántortanítói állást kapott Dunaföldváron. Gyakran énekelt esküvőkön, temetéseken. Rendszeresen szerepelt amatőr színielőadásokon. Első szerepe Mogyoróssy önkéntes volt Kálmán Imre Tatárjárás operettjében. Énektudásával lassan egész Tolna megyében ismertté vált… 

A mai estén ajánlott film :

MÁGNÁS MISKA (1949

Sárdy János születése napján <Nyisson ide !

Költészetnek pedig mára ajánlom :

Az Ideálom

Éppen száz éve jelent meg …
Ezen a napon olvashatták eleink először…

Bartos Gyulának

Ó mennyi olcsó, hitvány és hazug
Komédiás tolong a fórumon ma,
Fölöttük a Művészet égi tornya
S alatta szennyes vásár zaja zug.

Be sok ripacs álcázza most magát
Hős hódítónak és híres művésznek,
Nérók ezek, hóhérok és pecérek,
Rossz histriók, kik megcsalják a mát !

De vannak és köztük te s jönni fognak,
Kik karneválján a mohó Molochnak
Nem ropnak táncot, mert szívük szelid

S erős Hitükkel a csillagra néznek,
Mely az örök és az igaz Művészet
Fényével beragyogja híveit !

Juhász Gyula, 1924 nyarán

Juhász Gyula és a nők– Vates

Gyalunk e versét átélni, szavalni és ilyes tikkatag nyarakon, hőhullám vagy zivatar után holdfényes esteken gyermekeinknek is továbbadni minden művelt magyarnak alap… Gyalunktól van mit tanulnunk





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Aranyszarvas földjén

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Péter László: Szegedi tudósítások

Cukor Blues

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Helyünk és sorsunk Európában

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Kilófaló lakomák

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Kilófaló finomságok

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Oláh Miklós: A Csillagépület

Péter László: Szegedi seregszámla