2026-09-05 - KOSZTOLÁNYI DEZSŐ – SZEPTEMBERI ÁHÍTAT

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ – SZEPTEMBERI ÁHÍTAT

E betegen forró szeptemberen még könnyebben átérezhetjük a lázban égő Kosztolányi hevületét ...

SZEPTEMBERI ÁHÍTAT 

Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,
ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap,
most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya,
s szememből az önkívület kicsap,
emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer,
halál fölé, a régi romokon,
segíts nekem, szeptember, ne eressz el,
testvéri ősz, forrón-égő rokon.

...  E napon olvashatták eleink először...

Érett belét mutatja, lásd, a dinnye,
fehér fogától villog vörös ínye,
kövér virágba bújik a darázs ma,
a hosszú út után selymes garage-ba,
méztől dagadva megreped a szőlő,
s a boldogságtól elnémul a szóló.

Kosztolányi a Homo esteticus : İstene a szépség, az esztétikum. 

A haldokló Kosztolányi (egyik) legutolsó költeménye mindannyiunkhoz szól…

Természetesen a dohányzás volt a végzete… elfajult torokrákját műtötték, kezelték, de a kor színvonalán már Kosztolányit megmenteni nem tudták…

Utolsó esztendejének szerelme Radákovich Mária volt, akinek nevenapjára írta e költeményét.
Száz rózsaszál között küldötte el Neki…

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ – SZEPTEMBERI ÁHÍTAT < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!