2026-09-27 - A magyar Vaskapu avatása napján

A magyar Vaskapu avatása napján

A szabályozott szakaszt, a hajózható „Vaskapu„-t 1896-ban adták át. 
Éppen ezen a napon !!!

Az al-dunai szakaszon a magyar kormány viselte a szabályozási munkálatok teljes költségét. Ma pedig mindez másé… És mi tűrjük !!! Ezt is… Pedig viselkedhetnénk már végre magyarul is !

A Vaskapu, mint jelentős természeti akadály a legtöbb nyelvben „Vaskapu„ : törökül Demirkapı, németül Eisernes Tor, bolgárul Железни врата, oláhul (rumunyul) Porțile de Fier. Érdekesség, hogy rácul (szerbül) Đerdapska klisura / Ђердапска клисура azaz Gyerdapszka kliszura a török ‘örvény’ jelentésű girdap szóból származván „örvényes szoros”... No de a török is sokat rabolt… e szava is a perzsa گرداب‎ (gerdâb) szóból származik… Ebből a perzsa ‘kerek víz’ vagy ‘körző víz’-ből, a „gerd āb„-ból pedig minden magyarnak ismerős az ‘abál’ szavunk „víz„ alapja…

E folyam-szoros a magyar Kárpátokat választja el a Balkán hegységtől, de tágabb látótérben a Kárpát-medence és a Balkán-félsziget választéka ősidőktől.

A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette föl, és a terveket Vásárhelyi Pállal készíttette el.
A munkálatokat már 1834-ben elkezdték ugyan, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban folytatták.

Baross Gábor, a „vasminiszter” maga szervezte a költségvetési eszközöket. Lászlóvára előtt néhány kilométerrel, a Széchenyi-út megmaradt része mentén látható a sziklafalon a hatalmas, 10×7 méteres Baross-emléktábla. A tábla szövege öles betűkkel hirdeti: „Az Aldunai vaskapunak és a többi zuhatagnak az MDCCCLXXXVIII évi XXVI t. czikelye által elrendelt szabályozása megkezdetett I. Ferencz József uralkodása alatt Gróf Szapáry Gyula miniszterelnök idejében Bellusi Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter által MDCCCLXXXX (1890) évi szeptember XV-én. Isten áldása legyen e művön és megalkotóin.”

Oly hatalmas vállalkozásról volt szó, hogy ehhez fogható építkezés addig mindössze egyetlen akadt a világon, a montréali vízlépcsőé a Szent Lőrinc-folyón.

Az építkezés fő tárgya a folyófenéken 80 méter széles, 2200 méter hosszú főcsatorna volt, valamint több kisebb csatorna a helyenkénti gázlókban, és egyéb kisebb gátak, duzzasztók építése. A partról és a sekély vízből 227 ezer köbméter sziklát kellett kitermelni, 162 ezer köbmétert pedig a zúgó áradatban kellett felrobbantani.

1896-ban a hajózhatóvá tett Vaskapu-csatorna ünnepélyes megnyitása az Al-Dunán, 
I. Ferenc József császár és király, I. Károly oláh (román) király és I. Sándor (Aleksandar Obrenović) rác (szerb) király jelenlétében zajlott.

Az építkezés mellett a magyar tudományos élet több nagyságának a figyelme is a környékre irányult. Ennek az egyik szép példája a Vaskapu-szorosban és környékén élő Al-dunai Tulipán, amelyet 1882-ben Borbás Vince írt le először és Magyar Tulipánnak (Tulipa hungarica) nevezett el.

Rendkívül türelmes, befogadó nemzetünknek gondja volt a kis török sziklaszigetre is. Ada Kale azaz a Szigeterőd egy csodás törökkori zárvány volt
még az 1960-as években is, sajátos népviseletével és különös zárt világával…

Ez az 1700 méter hosszú 4–500 méter szélességű kis sziget Orsovától három kilométerre keletre emelkedett el a Duna medrében.
Az oláh rasszizmus meg megalománia pusztította el 1972-re … Iszonyú rombolást végezve a természetben…
a vizát meg a kaviárt is kirekesztve maradék magyar vizeinkből…
Azóta sincsen a Tiszán kaviár…

De…

Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt. 

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

A magyar Vaskapu avatása napján < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!