www.ujszeged.hu
2026. Mag hava (Október) 17.-e - Hedvig, Ignác, Rudolf neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Deák Ferenc születésnapja (1803) Katt ide


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-10-15 - Marcus Aurelius – szőke bús magyar víz hajlatánál…

Marcus Aurelius – szőke bús magyar víz hajlatánál…

Gyalunk e költeménye… szőke bús magyar víz hajlatánál… holdvilágnál messze nézve…
Mag (október) hava 15.-én nyomtatásba született…

Ad Marcum Aurelium

E szőke bús magyar víz hajlatánál,
Hol én ma holdvilágnál messze nézek,
Mélázott árván ama régi császár
És meditált felőled, távol Élet.

Ő is magánya magasára lépve,
Mint holdvilág a halk azúr tetőre,
Úgy látta, hogy káprázat semmisége
A tett, a vágy s az álom balga, dőre.

Úgy látta ő is és a szíve mélyén,
A hármas érc alatt, mint a pokolban
A Vulkán pörölye, mely fájva dobban,

Egy érzés vert és gondolá, miként én
A szőke vízre, szőke holdra nézve :
Az Élet gyász és nem mersz halni mégse !

( Juhász Gyula, Nyugat, 1921 október 16. )

Gyalunk e versét átélni, szavalni és ilyes őszökön, bús-felhős holdfényes esteken gyermekeinknek is továbbadni minden művelt magyarnak alap… Gyalunktól még ha búbaj is ez, de biz magyar !

Marcus Aurelius – Először a Nyugat 1921 Mag (október) hava 16.-ai számában jelent meg.
Utána a Testamentom kötetben (86.o.),

majd a Hárfa kötetben, végül a Szegedi Szemle 1930 január 9.-ei számában…

A Nyugatban Ad Marcum Aurelium címmel, a 2. sorban „most”, a 6. sorban pedig „tetőkre” szerepel…
A 8.-ban „A tett, a vágy, hogy minden balga, dőre.”, a 14.-ben pedig „nem tudsz halni mégse !”

Marcus Aurelius lovasszobra a Capitolium terén

Hadrianus császár halála előtt utódjának, Antoninus Piusnak a lelkére kötötte, hogy a tehetséges Marcust és egy másik arisztokrata ifjút, Lucius Verust örökbe fogadja. Pius császár Hadrianus végakaratának megfelelően 138-ban fogadott fiává tette mindkettejüket, neve ekkor lett Marcus Aurelius Verus. Marcus Aurelius 145-ben nőül vette Antoninus Pius császár lányát, Faustinát, akitől 14 gyermeke született…

Élete más vonatkozásokban is példázatos és követendő :

Már kormányzása elején gondoskodott népei jólétéről. Dőzsölő elődeivel szemben gyűlölte a tékozlást és igen takarékosan élt…

Marcus Aurelius aranypénze (Aureus-a)

„Vigyázz, el ne császárosodj ! Föl ne vedd a szokásaikat, mert ez könnyen megesik. Légy csak egyszerű, jó, tiszta, komoly, kendőzetlen, igazságszerető, istenfélő, jóindulatú, szeretetteljes, tántoríthatatlanul kötelességtudó.” (Marcus Aurelius : Elmélkedések)

Békés, bölcselő hajlama ellenére élete alkonyán egyre több háborút volt kénytelen viselni…
Háborúság volt az élete, hogy a végső békét megteremthesse…

A Római Birodalom Marcus Aurelius korában (ibolyaszínben)
A Róma-függő királyságok halványabb ibolyával : Markomannia, Sarmatia, Armenia, meg a (Kaukázi) Iberia és Albania valamint Kolchis.

A markomannok és kvádok ellen viselt második hadjárata végén halt meg Pannoniában, vélhetően pestisben Vindobona (a mai Bécs) vagy Sirmium (ma Száva-Szent-Demeter) városában 180 március 17.-én. Hamvait Rómába vitték és Hadrianus mauzóleumába, a mai Angyalvárba temették el.
Marcus Aurelius halála volt a Pax Romana, a „Római Béke” vége.

Utódja a kevély Commodus uralkodásával kezdődött Róma hanyatlása.
Erre utal Gyalunknál az utolsó sor is : Az Élet gyász és nem mersz halni mégse !
És erről szól a Gladiátor film is 2000-ben …

Eugène Delacroix : A császár-bölcs (görögködőn philosphus-császár) utolsó szavai (1844)

Szőke bús magyar víz hajlatánál… < Nyisson ide !

Talán érdemes a Gladiátor-t megnéznünk...

Louis Lumière szülinapján < Nyisson ide !

Mag (október) hava 15.-én

1864-ben e napon születet Louis Lumière francia vegyész, a filmművészet úttörője († 1948)

Auguste és Louis Lumière
Nagy találmányuk:

A máltai kereszt (kör-fogaskerék-szerkezet)





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Péter László: Szegedi számadás

Dankó Pista

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

A magyar szürkemarha

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Mé piros a gólya csőre?

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Az élő Árpádok

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Mangalica

Péter László: Radnóti Miklós

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Írások a Nagyárvízról