www.ujszeged.hu
2026. Mag hava (Október) 18.-a - Lukács neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-10-16 - A magyar Preysz Móric három évvel Louis Pasteur előtt …

Preysz Móric három évvel Louis Pasteur előtt …

Mag (október) hava 16.-án…

1862-ben e napon mutatta be Preysz Mór eredményeit a csírátlanítás módszerének alkalmazására a Hegyaljai Bormívelő Egyesület közgyűlésén.

Preysz a munkája során föltalálta a prejszezést, magyarosan perejszezést, vagy francoskodón a pasztőrözést. Eredményeit Pasteurnak levélben küldte el, háromszor is.
​​​​​​​Pasteur e levelekre ugyan nem válaszolt, de hamarosan saját találmányaként közölte azt…
Preysz a találmányát csak 1865-ben, Louis Pasteur bejelentése után publikálta, így ma az eljárás a plágium purgatóriumában csak pasztőrözés néven közismert.

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Neki köszönhetjük a magyar iskolákban a vegytan órákon való kísérletezések bevezetését is…

Preysz Móricnak jelentős szerepe volt a gázvilágítás elterjesztésében is Magyarországon. 
1861-ben elkezdett vízvizsgálatai és vízellátási kutatásai hozzájárultak ahhoz, hogy a pesti vízvezeték 1868-ban megépült.

Megjegyzem, bár Pasteur alkotott más maradandót is az életében, pl. 1888-ban megalapította a Pasteur Intézetet (Institut Pasteur), amely az immunizálásban ma is jeleskedik, mégis Pasteur nevét éppen ez a folyadékokat fertőtlenítő eljárás örökítette meg ! 

Pasteur a laboratóriumában – Albert Edelfelt festménye
…talán épp a lelkiismeret furdalása emészti a világraszóló(an gátlástalan) plagizátort…

Pasteur legnagyobb eredménye a rettegett  veszettség elleni oltóanyag kifejlesztése volt.
1881-ben kezdte meg Roux-val az ez irányú kutatásokat és 1885-ra sikerült a védőoltást (vakcinát) előállítania. Mégis a nevét (csak) Preysz Mór(ic) találmánya, a prejszezés nyomán koppintott-loppintott pasztőrözés őrzi…

Preysz Móric három évvel Louis Pasteur előtt …

Aki pedig inkább költészetet áhítana ma estére, annak itt a szülinapos 

Ámor Tóth Árpádtól : 

A Nyugat · / · 1915. 20. számában jelent meg október 16.-án

Antonio Canova : Ámor csókjával kelti életre Pszükhét (Louvre)
(kép : Pufacz , 2005)

TÓTH ÁRPÁD : ÁMOR

Jöttél s ím drága must edénye lelkem,
Szűzlány fehér lábával megtiport kád,
A púpos bánatok rikoltó torkát
Méz-íz csitítja, oh, tán most születtem !

Szálljunk aranyhajóra most mi ketten,
Röpítsen el, ne tartsa semmi korlát :
Szállj drága perc, feszítsd forró vitorlád,
Ma ránk vár minden édes ismeretlen !

Nézd, minden mily roppant fénnyel ragyog :
A Nap, a Hold és minden Csillagok
Jönnek velünk s a vén világ elárvul –

Hallod ? A láz, a hű, bizarr dobos
Dobol s a mámor vörös oszlopos
örvénylőn forgó kastélya kitárul !

Bertel Thorvaldsen : Cupido / Amor – Thorvaldsen Museum, Koppenhága.

Amor római rege-alak, a Szerelem Istene, más néven Cupido [ejt: Cupīdō] latinul a ‘vágy’. Mai magyaros Ámor alakjában a Szerelem jelképe. Görög megfelelője a hellén Eros Ἔρως, a ‘Szerelem’, a ‘Vágy’ Istene, aki később a „Habokból kelt” Aphrodíté (Ἀϕροδῑτη) fiaként élt a köztudatban.

Tóth Árpád magyar költő és műfordító a ma oláh megszállás alatt élő – akkor még szabad, magyar – Aradon született 1886 április 14.-én… 

Megrabolta Őt az Élet… Szülővárosa ma is oláh megszállás alatt áll… ez sem javíthatta kedélyét…

Tóth Árpád szülőháza Aradon

Tóth Árpád szülőháza… Vajon Őt ünnepli ma benne a Hozzá méltó Múzeum ?!

Mindössze 42 évesen Budapesten, a Várnegyedben húnyt el 1928 november 7.-én.
(A kommunizmus, avagy a Vörös Terror ünnepnapján...)

Hite azonban haláláig töretlen maradt… Ládd : İSTEN OLTÓ-KÉSE

De szerelmes költeményeiben is egészen eredetit és maradandót alkotott …

---

Aki pedig világtörténelmet kíván ma estére, annak itt van a tanulság :

Ben Gurion születése napján < Nyisson ide !

Ben Gurion az új Izrael első vezetője mondotta :
„Nem realista az, aki nem hisz a csodá(k)ban …”
Éppen mi, magyarok, a hajdani Hit Őrei, Boldog-Asszony népe ne hinnénk a Csodákban ?!

 
 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tömörkény István: Hétről hétre

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Az Adriától Amerikáig

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Tápai Antal : Életutam

Péter László: Radnóti Miklós

Péter László: A város cselédje

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Tóth Béla

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Aranyszarvas földjén

Dankó Pista

Halételek

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista