www.ujszeged.hu
2023. Kikelet hava (Március) 31.-e - Árpád, Benő, Akács, Ákos, Benjámin neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo


 

Opponensi vélemény

 

a Szeged Tisza pályaudvar környéke építési szabályzata és szabályozási terve c. dokumentumról.

 

Megbízó : Szeged MJ Város Polgármesteri Hivatala

 

Tervező: Relief Plan Bt.  Szeged Kecskeméti u 22/a

Nagy Imre okl. Építészmérnök és munkatársai

 

Opponens: DLA h.c Borvendég Béla

Kossuth és Ybl díjas építészmérnök, címz.  egyetemi tanár

 

1. Általános bírálati szempontok

 

11 Az opponencia a bírált terveket szakmai szempontból vizsgálja. Nem foglalkozik tehát sem jogi, sem szabályossági kérdésekkel, minthogy ezek kívül esnek Opponens kompetenciáján. Másrészt Opponens lényegét tekintve fenntartja az  „Opponensi vélemény a Szeged déli hídfők környéke rendezési tervéről” Szeged 2006. Február hó dátum alatt kifejtett véleményét. Ezért a két dokumentum értelem- szerűen kiegészíti egymást.

 

12  A bírált dokumentum kiindulási adatai és erre alapozott következtetései is vélhetően metodikai okokból teljes körűek kívánnak lenni. Ennek az a következménye, hogy kardinális fontosságú tényezők és a feltételezett, sőt a koncepció szempontjából lényegtelen információk formálisan azonos hangsúlyt kapnak. Így például nagyon részletesen kimunkált a régészeti vagy örökség védelmi feltárás, vagy a kijelölt akcióterület műszaki infrastruktúrával történő elláthatósága, miközben a város egészét érintő beavatkozás egyelőre csak elképzelt, hipotétikus. Arról nem is beszélve, hogy a felvázolt projekt megvalósíthatóságára, a megvalósítás időbeli összefüggéseire nézve az anyag igen kevés információt tartalmaz. Ami annál nagyobb baj, mivel a Biopolisz tekintetében mind az egyetemek, mind a tudományos kutatás tekintetében a kormányzat meglehetősen ambivalens magatartást tanúsít. Még az sem világos, hogy a műszaki transzferhez szükséges hazai szakember képzést a SZTE miként kívánja végre megoldani.

 

13. A dokumentum ugyan utal a „Szeged Hosszútávú Fejlesztési  Koncepciója ’93 felülvizsgálata és újrapozícionálása”  c. dokumentumra és az abban megjelölt városfejlesztési akció területekre, ám a bírált és a hivatkozott koncepció összefüggésére nem. Hivatkozik viszont az Indóház tér környezetének közlekedés fejlesztésére 2005-ben készült három tanulmányra, ami a Megbízó és a tervező közötti együttműködés  logikai bukfence.

 

 

 

2.A Szegedi városfejlesztés célja általában.

 

21.Nagy Árvíz

 

21.1 A Lechner féle újjáépítési terv lényegét tekintve inkább tekinthető átépítési, mint újjáépítési tervnek. Ösztönzője egyrészt a saját kora akkor korszerűnek tartott nyugati gyűrűs-sugaras városszerkezete, másrészt az örökölt mozgásirányok, és persze a közlekedési, szállítási célok és formák és az ezekhez rendelt technológia

.

21.2  Kétségtelen, hogy a terv város szerkezeti koncepciója ugyanakkor annyiban távlatos volt, hogy a városnak olyan genetikus kódot adott, ami hosszú időre lehetővé tette a város területének olyan bővítését, aminek köszönhetően például a lakótelepek szinte egyedülállóan voltak bele illeszthetők a város szerkezetébe.

 

 21.3 Az átépítés korának adottságainak logikus következménye egyrészt a vasúti közlekedés és a vízi szállítás szerepének meghatározó szerepe és a közúti és a városi közlekedés jelentőségének helyközi közlekedés szerepének másodlagossága. Jellemző például, hogy a Nagyállomás földrajzi pozícióját és szerepét (Torontál!) mint megváltozhatatlant már Lechner is örökölte. A közúti villamos szállítás ugyan viszonylag hamar megjelent a városban, de ezt a nagyvonalúan formált eklektikus városszerkezet konfliktus mentesen képes volt befogadni, mégpedig oly módon, hogy a hálózat a közúti hídon át nem csak a folyó két partját kötötte össze, de lehetővé tette nem csak a nagyvasúti pályaudvarok, de a később kiépült és város környékét behálózó keskeny nyomtávú hálózat végpontjainak elérését is.

 

3. A múlt, a folytatás, a végig nem gondolt revízió

 

31.1 A város gyűrűs sugaras szerkezetének alkalmasságát a közlekedési technológia ama drámai átalakulása kérdőjelezte meg, ami a gépkocsi tömeges megjelenésének a következménye. Másrész előre nem látható következményekkel járt a város természetes vonzás és kiszolgáló környezetének trianoni amputációja, majd a mindkét híd elvesztése a második világháború során. És nem utolsó sorban minderre rárakódtak mindazok a torzulások, amelyek a szovjet nagyhatalmi politikából és az állampárti rendszer természetellenes elméletéből és gyakorlatából fakadtak s melyek sajnos mind a mai napig hatnak.

 

31.2 Az utóbbiakat  főként a távlatosság hiánya, a rövidlátás és voluntarizmus jellemzik.

 

31.3 A (belvárosi) közúti hidat például nem csak igen szűk keresztmetszettel építették újjá, de olyan szerkezettel, ami a szélesítést lehetetlenné tette és teszi. Azaz nem vették figyelembe a gépkocsi forgalom várható növekedését.

 

31.4 A forgalmi terhelés növekedése miatt megszüntették a két partot összekötő villamos vonalat.

 

31.5 Az Új Tiszahíd megépítése ugyan tehermentesítette a Belvárost az átmenő forgalomtól, de magát a város egyre növekvő belső forgalmát—beleértve teljes Újszeged forgalmát is --ráterhelte a Belváros Észak-déli tengelyét helyettesítő Kis és Nagy és Külső körútra. Az előbbi bizonyos időszakokban már bedugul, a Nagykörút középső szakasza (Mars tér!) szintén. A külső Tarján városi szakasza már megépítésekor is botrányosan alulméretezett volt, a déli befejezetlen és  hiányzik az Újszeged-Románia felé kapcsolatot biztosító Tisza híd. A helyzetet súlyosbítja az, hogy hiányzik a Várost északról elkerülő és az E5 autópályához csatlakozó gyorsforgalmi út is.

31.6 Végül, de nem utolsó sorban az elmúlt ötven évben eddig még soha sem sikerült végleges nyugvópontra juttatni a Nagyállomás, illetve az újonnan építendő vasúti híd és e létesítményekhez csatlakozó területek célszerű felhasználhatóságának ügyét. Sőt emiatt vált megkérdőjelezhetővé a például a medencés adott helyen történt megépítése, sőt még a Rolla Terminál illetve a leendő logisztikai központ helye is.

 

4. A 21.szd. követelményei: konfliktusok és kompromisszumok. 

 

41.1 A globalizálódó világban a gazdasági folyamatok egyre jobban felgyorsulnak. Nemcsak egyes iparágak szűnhetnek meg, vagy jöhetnek létre nagyon rövid idő alatt, de ugyanez igaz bizonyos térségekre, azok szerepére, és jelentőségére is.

 

41.2 Minthogy a verseny térsége is hallatlanul kitágult ezzel együtt kitágult a sikeres kooperáció lehetősége és bukás lehetősége is. Ez új dimenziót ad a versenyképesség fogalmának is.

 

41. 3 Mindebből az következik, hogy jóllehet a városfejlesztés körültekintő stratégia megtervezése és a megvalósítás taktikájának helyes megválasztása fontosabb, mint valaha, mindez csak akkor lehet eredményes, ha képes a bizonytalanságok elfogadató kockázatok melletti kezelésére. Ami azt jelenti, hogy folyamatos és képes a tényleges változások állandó elemzésére és a kitűzött célok szükség szerinti módosítására.

 

41.4 Súlyos—és maradi-- tévedés a fejlesztést lecsupaszítva, pusztán gazdasági szükségszerűségként értelmezni.  A tapasztalatok szerint ugyanis itt olyan komplex és oda-vissza ható összefüggés rendszerről van szó, melynek elemei esetenként egymásnak is ellentmondanak. Ezért a tervezés és a megvalósítás lényegi feladata a viszonylagos és dinamikus egyensúly megteremtése.  A településfejlesztésnek például szerves része a társadalom szociális, kulturális, közegészségügyi, biztonsági állapotának fejlesztése, és akkor még nem beszéltünk az épített és természeti környezet, sőt a társadalom erkölcsi állapotáról. Aligha lehet reménykedni, például abban, hogy a külföldi tőke szívesen telepszik le egészségtelen, műveletlen, elhanyagolt rendetlen bűnözéstől fertőzött környezetben. Vagy ott, ahol nem hogy az adott szónak nincsen becsülete, de még a jogrend is csak viszonylagos. És ott sem, ahol a bizalmatlanság és ikertestvére a korrupció az úr.

 

41.5 Másrészt bizonyított tény, hogy ott, ahol az említett hiányosságok ellentettje azaz pozitív megnyilvánulásai a tartós jellemzők ezek  szinergikus, egymásra hatása a tartós és kisugárzó fejlődés  gerjesztői.       

5.A tervezési program.

51 Forgalom.

 

51.1 Szeged mára már túlérett városfejlesztési problémája a városon belüli közlekedési hálózat felemássága, befejezetlensége, továbbá az országos főközlekedési gyorsforgalmi  úthálózathoz való kapcsolat befejezetlensége. Tudomásul kell venni, hogy ez ma a városfejlesztés legfontosabb prioritása. Nyilvánvaló, hogy ez a fejlesztés legalább két új közúti híd sürgős felépítését teszi szükségessé. Nevezetesen Északi város elkerülő forgalom hídja és egyben kapcsolat Románia felé, a Déli Híd (a Nagykörút folytatása).

 

51.2 Déli vasúti híd és a közúti híd összevonása csak abban az esetben indokolható, ha ennek nincsenek a városszerkezetet érintő hátrányai, nem eredményez kényszerű terület veszteséget a Belvárosban és nagyobb távlatban is alkalmas lesz az európai gyorsvasúti hálózatba történő beiktatására. Biztosítja továbbá a teljes értékű a teljes értékű teherforgalmi kapcsolatot Románia és onnan a medencés téli kikötő, valamint a Rolla terminál felé.

 

51.3 Erősen megkérdőjelezhető a javasolt Rail Tram gyors-villamos hálózat javasolt formában történő kiépítése és a tervezett közúti-vasúti hídra történő erőltetése. A Hódmezővásárhely, a Kistelek, a Szabadka felőli irány elvben független a hídtól. Kérdés, hogy a makói térség személy forgalma indokol-e ilyen kapcsolatot különösen akkor, ha ez lényegében Hódmezővásárhely felől is kiszolgálható. 

 

6. A Biopolisz

1.1 A Biopolisz a Város fejlesztési stratégiájának fontos eleme lehet, amennyiben 4.5 alatt vázolt tényezőkre épül. Ennek ellenére is a prioritások fejre állítása a város forgalmi problémáinak megoldását ennek függvényeként értelmezni. Az utóbbi ugyanis abszolút prioritás, a Biopolisz pedig kísérlet bizonyos meglévő, vagy kifejleszthető adottságokban rejlő potenciál kihasználására. A kijelölt terület előzetes megjelölése elfogadható, de itt fokozottan érvényes a folyamatos visszacsatolásos tervezés követelményének érvényesítése. Annál is inkább, mert egy részt ebben az estben a követelmények gyors és nehezen prognosztizálható változása a dolgok természetes rendje, másrészt a környezetvédelem ebben az esetben az (üzem!) emisszió elleni védelmet is jelentheti, harmadrészt az egyes részlegek közötti együttműködés nem feltétlenül igényli a létesítmények fizikai közelségét, ugyanakkor a kutatók informális találkozási lehetősége alapkövetelmény.

61.2 A nagyfokú bizonytalanságot igyekszik leplezni például az alábbi igen nehezen értelmezhető  idézet a programból.: „Az Egészségipari Tudományos Park illetve a Biotechnológiai Tudományos Park olyan, ún. tematikus parkok, amelyek a Biopolisz Pólus Program más innovációs programjainak (csúcstechnológiai inkubációs program, illetve horizontális gazdaságfejlesztési program) tényleges és potenciális célterületei is, kínálati-befogadó jelleggel. A programok kiteljesedésére (támogatások igénybevételével), a terület felértékelődésre számítva további kutatói épületek, inkubációs és vállalkozói tőkéből létesülő üzemi épületek létesülhetnek itt.”

61.3 Helyes, ha a tervezés figyelembe veszi a város érvényben lévő településszerkezeti tervét, továbbá helyi építési szabályzatát (SZÉSZ) és szabályozási tervét. Mindazonáltal a fejlesztési célok megvalósíthatósága érdekében a Biopolisz programban meghatározandó részletes programot és annak elemeit kell oly módon megfogalmazni, hogy az úgy illeszkedjék be a rendezési tervekbe, hogy azok lehetőleg az elfogadható kompromisszumok határain belül illeszkedjenek   a város szerkezetébe.

61.4 A Biopolisz területének kijelölését tekintve igen előnyösnek mondható, hogy Déli híd megvalósulása után ez a terület lényegében a Belváros része lesz. Más kérdés, hogy terület részletes felhasználási javaslatát úgy célszerű kidolgozni, hogy egyrészt a létesítmény a városszerkezetében ne zárvány. halott sziget, hanem –legalább részben-- eleven városrész is legyen.  

61.5  Előre látható, hogy a kijelölt leendő belvárosi terület a Biopolisz számára szűkös lesz. Ezért ennek mikénti hasznosítását nagyon alaposan kell meg kell fontolni.

61,6 Sem a város egészének, sem a Biopolisz megvalósítása szempontjából nem indokolható az Újszegeden javasolt gigantikus bevásárló központ létesítése. Egyrészt azért nem, mert tovább erodálná a városközpont a város identitását meghatározó imázsát, másrészt azért, mert az adott helyen lehetetlenné tenné olyan városépítészeti érték létrejöttét, ami legalább a Dóm térhez hasonlatossá tehetné a Tiszai Városkaput, és végül olyan nagy forgalmat generáló létesítményt hozna a Belvárosba, amelynek logikus helye a gyorsforgalmi utak mellett, a városon kívül van.  

 

 

3.0 Összefoglalás és javaslat

 

3.1 Javaslom, hogy a Tervtanács állapítsa meg, hogy a  Szeged Tisza pályaudvar környéke építési szabályzata és szabályozási terve c. dokumentáció jóllehet gondos munka, de koncepciója meglehetősen bizonytalan alapokra épített. Azaz a mind  Megbízó figyelmébe ajánlható az elmúlt évtizedekben sorozatosan elkövetett hibáinak elemzése, mielőtt jelen tervművelet folytatásáról döntenek.

 

3.2 Javaslom, hogy a Tervtanács ajánlja  Megbízónak, hogy készítessen elő olyan tervpályázati kiírást, amelyre alapozva nyílt tervpályázat írható ki első lépcsőben a városrendezési megoldására, majd később az egyes szerkezeti elemek építészeti megoldására

.

3.3 Javaslom hogy a Tervtanács tanácsolja a  Megbízónak a javasolt Bevásárló központ helyének megváltoztatását annak érdekében,  hogy Délen egyrészt méltó városkaput és a különösen értékes   belvárosi területet kulturális értelemben is és a város rangjához méltó magas színvonalon lehessen hasznosítani.

 

3.4 Javaslom,  hogy Tervtanács ajánlja a Megbízónak a projekt biztonságos és racionális megvalósítása céljából a folyamatos visszacsatolásos tervezés megvalósítását   .

3.5 Az opponenciában felvázolt hiányosságok és hibákra tekintettel azt javaslom, hogy a bemutatott tervet a T.Tervtanács ne fogadja el. Javaslom továbbá, hogy javasolja a Megbízónak, hogy az előbbiekben részletezett észrevételeket figyelembe véve intézkedjék az előkészítési, illetve tervezési munka folytatására.

 

Szeged 2006. November hó

Borvendég Béla

 

Mária román királynő párizsi követsége

Mangalica

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Magyarország, a vonakodó csatlós

A tudás még nem bölcsesség

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Szeged (magyar)

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Balázs Imre: Béketelep története

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Gyökerek és fények

Péter László: 14 írás József Attiláról

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre