www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

A cukrászda

    A rekonstrukció idején épült cukrászdát 1923-tól Suhajda József, a szegedi cukrászipar jó hírének egyik megteremtője bérelte. Újonnan renoválva, a modern követelményeknek megfelelő bensőséges nyári hely volt, melyet májusban ünnepélyesen nyitottak meg, klasszikus zenei műsorral. 1927-től a Virágh-testvérek a bérlők, Virágh-kioszk néven üzemeltették, majd bérletüket 1929-ben meghosszabbították. Virághék honosították meg Újszegeden a csinos és barátságos kioszkban a délutáni uzsonnákat, esti táncokat. 1933-ban engedélyt kaptak, hogy a régi pavilon helyén új pavilont építsenek, s a következő év tavaszán meg is kezdték egy nagyvárosi stílű kioszk építését. Alig két hónap alatt épült föl a régi épület helyén. Bernitczky József építész modern vasbeton építményt tervezett, mely az első ilyen építkezés volt Szegeden. Emeletén körterasz, sarokteraszok, kártyaszobák voltak reklámtoronnyal, melyen zöld neon betűkkel a VIRÁGH fölirat volt. A kertben szökőkút csobogott, a vízben aranyhalak úszkáltak, szélén életnagyságú női akt szobor volt. Alulról színes körtékkel világították meg. A kerítés körül virágból alkotott páholyok rejtették el a kerti asztalokat, székeket. Elegáns, nyári szórakozóhelyet varázsoltak Virághék. Kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap az ifjúság részére tánc volt. A körterasz alatt a Brave Boys zenekar játszott. Tánchely a kertben a szökőkút mellett volt. Áraikat a kor igényeihez szabták. Fillérekért lehetett fagylaltot, kávét, bort, likőrt, süteményt kapni. Fényesen kivilágították a főfasort, és a főpostától ötpercenként nyitott autóbuszokat indítottak. A világítási fölszerelést, neoncsöveket, a medence világítását a Fonyó Soma cég szállította. A világítási effektusok nagyban emelték a hely szépségét.
    Szombatonként katonazenekar játszott, melyet Fricsay Ferenc vezényelt.
    1934. szeptemberében írja a Szegedi Napló Újszegedről:

    "Minden adva van - liget, SZUE, Tisza, Vigadó, cukrászda - a nyaraláshoz, azonban a hídvám magas, az utcák rendezetlenek, a közművek elhanyagoltak, sok a panasz az ivóvízre. Kövezett utcája alig van, kielégítő világítás nincs. Fürdő- és üdülőteleppé lehetne varázsolni. A liget pompás, a rózsaligetben őzikék, pávák, fácánok, a Vigadó mögött játszótér a nagyközönség szórakoztatására. Ne kérdezzük, hogy az újszegedi kert angol-, francia-, vagy japán kert-e, mind a három tulajdonságot föl lehet fedezni benne, mondjuk inkább azt, hogy az újszegedi kert stílusa: szegedi!"

    1935-ben rendezték az Erzsébet királyné ligetet és környékét. A Szőregi utca (Székely sor) és Népkert sort elzárták a kocsiközlekedés elől, mert nyáron nagy por lepte el a ligetet és növényzetét. Parkosították az utcákat, rendezték a liget sétaútjait, új padokat állítottak.

     

 

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Írások a Nagyárvízról

Gyökerek és fények

Péter László: Szegedi tudósítások

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Az élő Árpádok

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Péter László: 14 írás József Attiláról

Aranyszarvas földjén

Mé piros a gólya csőre?

Kenyér és Bor

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Aki Európából (is) látta Magyarországot...