www.ujszeged.hu
2024. Szelek hava (Április) 18.-a - Aladár, Andrea, Ilma, Apolló neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Kenderfonó

A Fidesz-frakció a kenderfonó rombolása ellen

Tovább folytatja küzdelmét a Bakay Nándor-féle kenderfonó megmentéséért a szegedi Fidesz és a Szögedi Védegylet. Ezúttal sajtóközleményben emelték fel hangjukat az ellen, hogy a város épített és ipartörténeti örökségének részét képező 19. századi épület az Árkád-beruházás áldozatául essen.

Alább Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke, Gyimesi László, a szegedi Fidesz frissen újraválasztott elnöke és Hüvös László frakcióvezető közleményét olvashatják, mely az Árkád-projektet lebonyolító ECE Budapest Projektmanagement Kft.-t szólítja meg. A Bakay-féle kenderfonó lebontása ellen korábban a Szögedi Védegylet és a Fidesz-frakció mellett a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület, valamint a Védegylet szegedi csoportja is tiltakozott, az ügyben egyfajta civil-szakmai-politikai összefogás látszik kibontakozni – már csak a magánbefektető fogadókészsége szükséges a sikerhez…

A szegedi Fidesz-frakció továbbra is következetesen kiáll Szeged város értékeiért. Épített örökségünk pusztítását semmi módon nem támogathatjuk, az erre történő további kísérleteket minden törvényes eszközzel megakadályozzuk. Nem támogatjuk Szeged város épített örökségének elpusztítását, akár helyi városellenes érdekek állnak a háttérben, akár „külföldi befektetők” magánérdekei diktálnák azt.

Szeged városa többet érdemel!

A Bakay-kenderfonógyár Szeged városának legöregebb és ekként megőrzésre méltó műemléki jellegű ipari épületegyüttese. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tudományos intézetének igazgatója már korábban is megőrzésre és védelemre javasolta az egész épületegyüttest. Európa bármely nyugati városában a hasonló épített örökséget megőrzik, és a szükséges modernizálással, az értékek megtartásával teremtenek újat, szépet, kívánatosat.

Egyáltalán nem kell messzire tekintenünk ahhoz, hogy jó példáját láthassuk a hasonló iparterületek értékmegőrző hasznosításának. Elég, ha a budapesti Millenárisra vagy a bécsi Gasometer-town-ra gondolunk. Mindkét helyen a meglévő, 19. századi épületeket tartották meg a mai kor követelményeinek megfelelő, modern tartalommal, kulturális intézmények, irodaházak, lakóparkok kialakításához.

A város legnagyobb műemlék jellegű iparépület-együttese megtartható, fölújítható, és közkinccsé tehető. Minden modern európai város ezt teszi a Ruhr-vidéktől Turkuig, Manchestertől Berénig (Brnóig) vagy Łódźig, példamutató lengyel testvérvárosunkig. A meglévő épületek fölújításával valamint – a nyugati kultúrországokban divatos módon – az azokat modern acél-üveg áthidaló ívelemek kialakításával egy valóban az „Árkád” névhez is illő épületegyüttes körvonalai lennének kialakíthatóak.

A szegedi Fidesz és a Szögedi Védegylet, a városvédő egyesület a történelmi épületegyüttes megtartását támogatja az oda nem illő szocreál elemek eltávolításával és azok helyén modern acél-üveg árkádok ízléses kialakításával.

Az Árkád cégnek sikerült már ilyen föladatot megoldania a csehországi Brnóban (Berénben – Brünnben) is. A jót csak akarni kell! A polgári mintát másolni is lehet. Sikerülhet hát ez a kulturált megoldás – az épített értékek megőrzése – Szegeden is!

Tisztelettel:
Gyimesi László (a Fidesz szegedi szervezetének elnöke), Hüvös László (a Fidesz szegedi frakcióvezetője), Szabó László (Szögedi Védegylet)

forrás: szegedma.hu

Az eredeti cikk itt olvasható >>

 

 

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Vadételek

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Kecske ételek

Balázs Imre: Béketelep története

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Bioételek gabonából

Mangalica

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Írások a Nagyárvízról

Péter László: Radnóti Miklós

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Aranyszarvas földjén

Halételek