Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közelmúltban nyilvánosságra hozott vizsgálata megállapította, hogy fogy a városok zöldterülete. Ennek oka, hogy az önkormányzatok még azt is eladják a befektetőknek. Tehetik, mert az ingatlanok nyilvántartása még mindig nem rendezett. Van olyan település, amelynek területén egyetlen játszótér sincs.
Mindannyian megszenvedjük a zöldterületek hiányát a fővárosban. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idén szeptemberben közzétett jelentése szerint 2,5%-kal csökkentek a városi zöldterületek 2003 és 2008 között. Ez annak ellenére történt, hogy a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program előírta a közhasználatú zöldterületek nagyságának lakosonként 16%-kal történő növelését.
Emellett az önkormányzatok átlagosan a költségvetésüknek csak mintegy másfél százalékát fordítják a zöldterületek karbantartásra. Az ÁSZ zöldterületet védő törvényt tart szükségesnek. Ezt a Levegő Munkacsoport is régóta szorgalmazza, továbbá szükségesnek tartja a területek nyilvántartásának rendezését, mert a jelenlegi zűrzavar megkönnyíti a zöldterületek beépítését, a közterületek magánkézbe adását.
Nem sikerült megvédeni a lakosságnak például a Nagy Lajos király útja és Egressy út sarkán álló kedvelt játszóteret – gyorsétterem van a helyén – mivel a nyilvántartásban építési területként szerepelt. Gyorsforgalmi utak mellé illő, óriási benzinkutak tucatjait építették parkok területére a kilencvenes években, a fővárosban és vidéken egyaránt (Budapesten a Gutenberg téren, Teleki téren, Szombathelyen a városközpontban stb.), nem törődve a tiltakozásokkal.
A főváros még szabad vízpartjai, mezőgazdasági célra nem hasznosított zöldterületei, gazdátlannak kinéző fás ligetei most is veszélyben vannak. A Kőbánya-Kispest állomás mellett 7 hektár beépítésénél 1 hektár kiserdő és 1,5 hektár sportpálya esik a „fejlesztés” áldozatául. A rozsdaterületek revitalizációja helyett a zöldterületeket minősítik át fejlesztési területté, amelyekre esetenként akár egy millió négyzetméter irodaterület, kereskedelmi központ egyidejű megépítését tervezik. Többek között Csepel északi csúcsán, a Soroksári út mentén a Duna parton, a Római part folytatásában rendkívül intenzív beépítéseket terveznek csakúgy, mint a Kelenföldi Hőerőmű szomszédságában. Las Vegas a sivatagban, művelhetetlen területen fekszik, nálunk a füstös játékkaszinó céljára a Hajógyári szigetet szemelték ki a befektetők. Ezek a példák a hosszú távú közösségi várostervezés hiányát is jelzik.
Ezzel szemben a velünk versengő nyugati városok éppen nagyobb összefüggő zöldterületek, parkok kialakítását, patakpartok újjáélesztését, sőt a múlt század elején elterjedt, bérelhető városi zöldségeskertek gyakorlatának felelevenítését szorgalmazzák és valósítják is meg.
Sokat beszélünk a zöldterületek oxigéntermelő, por- és zajcsökkentő hatásáról, a légmozgást, az átszellőzést elősegítő képességükről. Teret adnak a nélkülözhetetlen mozgásnak, testedzésnek, az egészséges környezetben való pihenésének, ami azért is különösen fontos, mert a magyar lakosság fele a szabadságát is kénytelen a lakókörzetében tölteni. A zöld környezet puszta látványa is növeli a koncentrációs képességet, a munkaintenzitást, a felgyógyulás esélyeit, csökkenti az egyre többeket fenyegető szorongást. Nem véletlen, hogy a fejlesztők látványterveiken igyekeznek még a falakat, tetőket is zöldes árnyalatra festeni, a hirdetésekben pedig elmaradhatatlan a madárdal és az árnyas ligetre utalás.
Magyarországon az egy főre eső városi zöldterület 0,5 és 144 négyzetméter között mozog. Vidéki városokban újak létesítésére ritkán, de az ápolásra, őrzésre sok jó példát találunk. A fővárosban azonban elszomorító a helyzet. Állítsuk meg végre a zöldterületek, sportpályák beépítését, és biztosítsuk mindenki számára az egészséges élethez nélkülözhetetlen, jól karbantartott, megfelelő mennyiségű zöldterületet!
A Levegő Munkacsoport évek óta szorgalmazza a zöldterületek pontos leltárba vételét és olyan területrendezési, építési előírásokat, hogy sorsunk ne az önkormányzati képviselők belátásától, a fejlesztők rövid távú érdekeitől függjön:
-
1) AZ OTÉK-ban (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) írják elő, hogy új lakások, irodák, kereskedelmi létesítmények stb. létrehozása esetén kötelező legyen lakásonként, illetve területegységenként legalább 7 négyzetméter új játszóteret, pihenőkertet, parkot létrehozni a 300-500 méteres körzetben.
-
2) A minimális zöldterületet ne csak az új beépítésekre írják csak elő, hanem az egész településrészre vonatkozóan. Ahol eleve kevesebb, mint 1-2 négyzetméter nyilvános zöldterület jut egy lakosra (a teljes VI. és VII. kerület, valamint más kerületek egyes településrészei), az új beépítésekre telkenként előírt minimális zöldterület már nem segít. Más alapokra kell helyezni e területek szabályozását.
A FŐKERT Zrt. kezelésében 33 ezer fasori fa és 100 ezer parkfa van. A fasorokban 6550 helyen szükséges pótolni a jelenleg hiányzó fákat. Emellett a kerületi önkormányzatokhoz tartozó faállomány is nagyon hiányos.
A Lélegzet Alapítvány és a Levegő Munkacsoport – a Szerencsejáték Zrt. 7 millió forintos adománya révén – a Városligeti fasor hiányzó fáinak egy részét most pótolta. Ez azt mutatja, hogy civil kezdeményezéssel is lehet tenni a helyzet javításáért. Az önkormányzatok mulasztásait azonban ezek az erőfeszítések nem tudják jóvátenni. Mielőbbi kormányzati intézkedésekre van szükség.
