www.ujszeged.hu
2024. Szelek hava (Április) 24.-e - Baján, Becse, Boján, Bojta, Bojtorján, Csaba, Csobád, Egon, Gyöngyvirág, Györe, György, Györgyi(ke), Györk, Györke, Hunor, Hümér, Kardos, Kászon, Nefelejcs, Sába, Sebő, Simon, Vajta, Vata neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo


Kommunista piknik a szegedi kenderfonónál

Az Árkád új üzletközpontnak helyet adó területen lázasan bontják az ipartörténeti jelentőségű, jobb sorsa érdemes kenderfonót. A helyén épülő dobozformájú monstrumban három falat hagyna meg a beruházó a patinás épületből. Az ellenzéki politikusok a területen tartott utolsó sajtótájékoztatójára érkezett egy randevúra invitáló válasz a német cég részéről, de a találka ismét elmaradt. Pénteken a szélsőbaloldali politikai erők is megmozdulnak a kenderfonó helyszínén…

A bontás a vége felé közeledik, a kerítés, néhány fal és egy égnek meredő kémény áll az épülő Árkád üzletközpont helyszínén. Christoph Augustin, a beruházó ECE német cégcsoport képviselője a fent említett sajtótájékoztató után ismét találkára invitálta a kenderfonóért küzdő civileket, politikusokat. Mint már megírtuk, egy másik levélben az ECE egyik munkatársa megküldte Szabó László önkormányzati képviselő számára a homlokzati terveket és a helyszínrajzot is, amelyen jól látszik a Bakay Sándor (sic!) út szélesítése. Jelzi, a találkozón – melyen az ECE részéről két ügyvezető, illetve az építésztervező venne részt – ismertetnék az Árkád részletes terveit, időpontként pedig augusztus 25., 26. és 27-ét vagy szeptember 2-át javasolják. „Kérdés, vajon miről akar még beszélgetni a beruházó, miközben veri széjjel ipartörténeti emlékünket. Természetesen állunk az egyeztetés elébe, de jottányit sem engedünk az értékvédelemből” – fogalmazott akkor a SZEGEDma.hu-nak a Szögedi Védegylet elnöke, Szabó László. Felkerestük az érintetteket, meséljék el, össze jött-e a találkozó.

Nem divat a nyugati típusú rehabilitáció

„Természetesen nem, pedig a levélre rögvest válaszoltunk hangsúlyozva, hogy nekünk bármelyik időpont megfelelt volna. Mai napig nincs hírünk az ECE felől” – nyilatkozott portálunknak Szabó. „Ez is része az időhúzásnak, ügyeskedésnek. Bár már nemigen van miről tárgyalni. Hirosima bombázása után sem a városról tárgyaltak a amerikaiak és a japánok, hanem a keleti ország egészének a helyzetéről, de az Árkádnak nincs kompetenciája a mi városunk értékeiről tárgyalni. Szeged város vezetésének kellett volna, kellene törekedni, hogy a tőkések romboló attitűdje ellen – hasonlóan, mint Brnóban – fellépjen, kikötésekkel adjon nekik át műemléki védelemre érdemes épületeket. De nálunk még idegen a nyugati típusú rehabilitáció” – így a védegylet elnöke.

A munkáspártnak sem tetszik az ügy

Szegedre látogat az ügyben Thürmer Gyula is, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke, aki „Multikat nem – nemzeti ipart igen!” címmel tart sajtótájékoztatót a volt kendergyár előtt pénteken 10.30-kor.

Forrás : szegedma.hu

 

10 nap az Iszlám Államban

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Kecske ételek

Bogár László - Hálózatok világuralma

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Magyarország, a vonakodó csatlós

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Globalizációs végjáték

Péter László: Szegedi számadás

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Az élő Árpádok

Péter László: A város cselédje

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában