A református missziói egyházközség imaháza
Az 1920-as évek végén a Ráday és Pozsonyi utca sarkán régi ház állt. A katolikus lelkészség kezdetek óta kérte az épületet újszegedi ideiglenes plébánia számára, majd a Szent Vince Egyesület gyermeknyaraltatási célra. A város mindkettőt megtagadta.
Később Karácsonyi Guidó ismét kérvényezte. A város azért adja át a katolikus egyháznak, mert a Keresztény Munkásgyermekvédelmi Egyesületbe bekapcsolódva itt akarnak bölcsődét és gyermekotthont létesíteni, valamint itt állították volna föl Újszeged népkonyháját. A házat (portát) a katolikusok kérései ellenére a reformátusoknak adta a város missziós lelkészség céljára. A föltétele volt, hogy csakis imaház céljára ajándékozza, ha más célt szolgálna, a tulajdonjog visszaszáll a városra.
Újszegeden 1928-ban 120 református, 40 evangélikus, míg a Tisza-Maros szögben 100 református élt.
A református anyalelkészség Bakó Lászlónak, a rendkívül agilis belvárosi református főlelkésznek a vezetésével mindent megtett, hogy állami támogatással és valószínűleg külföldi protestánsoktól nyújtott adományból és kölcsönösszegből fölépíthesse az imaházat a Ráday utca 6-8. számú, Pozsonyi utca 9. számú, 362 négyszögöl nagyságú telken.
Az emeletes épületet Szojka Jenő tervezte és Ottovay István építette föl. A földszinten irodahelyiség, és azzal szemben az imaterem nyert elhelyezést a Pozsonyi utcai oldalon. A többi lakrészt bérbe adták. Az emeleten a lelkész lakása volt. A ház jövedelméből törlesztették a kölcsönt, utána a jövedelem a lelkészt illette meg.
A szórvány Ielkészség pasztorizációs területéhez tartozott a Tisza-Maros szöge és a Tiszántúlnak Kistelekig terjedő része.
1928. július 8-án megtörtént az imaház és lelkészlak alapkövének a letétele, nagyszámú szegedi és Szeged környéki református jelenlétében.
Bakó László lelkész beszélt az építendő hajlék, és az oda beállítandó lelkipásztor hivatásáról. Az alapkő mellett fölállított perselybe adakoztak a hívek a beszerzendő harmónium javára. Említésre méltó Lichtenegger Gyuláné áldozatkészsége, mellyel hozzájárult a templom fölépítéséhez.
Az imaházat hálából az egyházkerületi főgondnok, vitéz Horthy István öccsének, Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának nevére keresztelték, mert innen Szegedről indult nemzetmentő útjára.
Az alapkőletételtől nem telt el fél év, és december 15-én fölszentelték az újszegedi református imaházat, jeles egyházi személyiségek jelenlétében. 1929. február 3-án az első lelkészt, Teleki Sándort (1896-1952) ünnepélyesen iktatták be.
1952. november 19-ig, haláláig látta el feladatát, majd Szabados László rövid szolgálata után 1953. április 1-től Pető József lett a missziós egyház lelkésze - püspöki kinevezés alapján - 1978-ig. Imaházban az úrasztalát, a szószéket, a szószék mögötti falfelületet és a harmónium borítását az 1970-es években erdélyi fafaragók készítették, keresztyény, magyar motívumokkal díszítve.
