Hírlevél

Hamvai Kovács István - idős kőművesmester, ki újszegedi őslakos - elbeszélése szerint Tóth József és testvérei építették a harmincas évek elején vendéglőjüket a Népkert sor 1/a. és Ráday (Szent-Györgyi Albert) utca 1. számú saroktelekre. Vitéz Gaál József kőművesmester építette. Az építkezéshez a Dreher cég adott kölcsönt.
Tóthék négyen voltak testvérek: József, Gyula, Dezső, Erzsike, s a korabeli címtárak, telefonkönyvek szerint a három fiú nevén volt fölváltva a vendéglő.
Több részletben épült, s alakult ki a jelenlegi formája.
1933-ban kért Tóth József engedélyt földszintes saroképület és tekepálya építésére. 1935-ben kapott lakhatási engedélyt.
1935-ben Tóth Dezső nevén a vendéglő az Újszegedi Kaszinónak adott otthont, majd az Újszegedi Népkör és az Újszegedi Polgárí Kör is itt tartotta közgyűléseit. Itt volt az UTC klubja is.
1938-ban szintén Tóth József kért a már meglévő utcai földszintes épület mellé bővítési engedélyt. Az emeletes toldaléképület a Ráday utcai fronton lett fölépítve, vendéglői célra. A toldalék épület földszinti és emeleti helyiségei táncterem részére nem voltak használhatók. Az építőmester Csóti Andor, a kőműves munkát vitéz Gaál József végezte.
1940-ben Tóth Dezső a Kőbányai Polgári Serfőző Rt. megbízásából a vendéglő épületének tetőzetére FOTHY FÉNY neonreklámot szereltetett föl. A reklám fölirata 40, illetve 100 centiméter magas plasztikus, színesre fényezett fémbetűkből állt, melyek a szürkére festett vasszerkezetre lettek csavarozva. A fémbetűk homloklapjának középvonalát követték a neonfény csőbetűk, melyeknek világító színe a POLGÁRI SÖR szövegnél kék, TÁNC szónál piros és a KERT szónál zöld lett. A TÁNC és a KERT szavak közt egy kék színben világító neoncső vonalat helyeztek el. A reklám síkja nem volt párhuzamos az épület homlokfalával, hanem úgy lett elhelyezve, hogy a Tisza híd szegedi végétől számított látási irány a reklám síkjára merőlegeshez közeledjen.
1941-42-ben a Tóth József és testvérei tulajdonában levő épületet bővítették, emeletet húztak rá és lépcsőházat építettek. A munkálatok építési felügyelője Csóti Andor építőmester, a statikai munkákat Szójka Jenő mérnök végezte.
Az egyemeletes vendéglőépület szállodaszobákkal, lépcsőházzal lett kibővítve. Így véglegesen a földszinten vendéglőterem, kocsmaterem, játékterem, tekepálya, majd az emeleten szállodaszobák, a vendéglős lakása, kaszinóterem, és tetőterasz lett kialakítva.
1943. január 29-én meghalt Tóth Dezső, 41 éves korában.
A háború után még az alapítók nevén működött a vendéglő. Itt alakult meg az újszegedi MNDSZ helyi csoportja, rendőrzenekar és a színház művészei szórakoztatták a megjelenteket. Esténként Farkas Laci zenekara muzsikált.
1949-ben a kormány a tíz dolgozónál többet foglalkoztató üzemeket, vendéglőket, szállóipart állami kezelésbe vette. Erre a sorsra jutott a Tóth család vendéglője is.
Józsefet és Gyulát, egy idős újszegedi adatközlő szerint internálták. Erzsike a nagy értékű berendezést fölszámolta, elrejtette, csak az üres helyíség maradt utána. A Vigadóba került.
Államosítás után először az italbolt nyílt ki. Majd megnyílt a vendéglő Liget néven. Konstantin Pista tánczenéjére táncoltak.

1950-ben az ötéves terv keretében üdülésekre és egészségügyi célra nagyobb összeget irányzott elő a kormány. Így megyénkben is több tüdőgondozó, napközi otthon, kórház építését irányozta elő. A népjóléti miniszter Szegeden az újszegedi Tóth vendéglő átalakítása által 44 ágyas modern sportszanatóriumot kívánt létesíteni. Novemberben megnyílt a fölső szinten.
Az ötvenes években elzüllött részegek gyülekezőhelye lett. 1958-ban a tanács ezt az áldatlan állapotot megszüntette. Rendet teremtett és fehér asztal, rend, tisztaság, kulturált állapotok fogadták a vendégeket.
Őszirózsa-bálat rendeztek az egyetemi tánczenekar kíséretében, majd táncdalestet, hol föllépett Tóth Éva, Turán László. Minden vasárnap 5 órai tea várta délután a vendégeket.
1961-ben Gyula halt meg 67 évesen. A belvárosi temető családi sírboltjába temették el.
A hatvanas években a Szegedi Vendéglátóipari Vállalat szervezésében gazdag programmal várták a vendégeket. A "Muzsikáló vasárnap délelőtt" szervezésében ifjú cigányprímások mutatkoztak be. Káté Kálmán, ifj. Kecskés Sándor, ifj. Lajta János, ifj. Rácz Lajos. Föllépett még a Bulgáriából hazatért Dankó Pista zenekar, Lakatos Géza, és a Csehszlovákiai turnéra készülő Bihari János zenekar Lakatos Béla vezetésével.
Itt rendezték meg a szegedi tánczenekarok és táncdalénekesek fesztiválját.
A legszebb magyar nóták voltak műsoron a cigányok kibővített zenekarának szereplésekor. Föllépett Czutor Pál, Konstantin István, ifj. Lakatos Béla, id. Lakatos Géza, ifj. Lakatos Géza, Rácz Ignác, Suki Dezső, Mészáros Rezső, Vajas Ferenc.
A hatvanas években igen sűrűn rendezték a bálokat. Téli hónapokban Hópehely bálat, Ibolya bálat. Tavasz közeledtével Tavaszi bálat, majd Orgona bálat, ősszel szüreti bálba hívták az újszegedieket.
1970-ben Tóth József, az alapító meghalt 78 éves korában Budapesten. Szegeden temették el.
A 70-es évektől a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat vette át és fölújította a Liget vendéglőt. A vendégek ünnepélyes keretek között vehették birtokba a 200 személyes II. osztályú, 60 személyes III. osztályú éttermet, a III. osztályba sorolt cukrászdát, a kerthelyiséget és a különtermet.
A Tóth (Liget) vendéglő a nyolcvanas évek végére kezdett leépülni. A szegénység itt is megtette a magáét. Terasz, kerthelyiség ki sem nyitott, felső szinten lakásokat alakítottak ki. Az étterem helyén szőnyegáruház nyílt, mellette élelmiszerbolt.
A majd hetven éves vendéglőből mára szerény söröző maradt, nyáron néhány székkel, asztallal a bejárat előtt.