www.ujszeged.hu
2020. Szelek hava (Április) 09.-e - Ákos, Csoma, Csombor, Csomor, Döme, Dömötör, Lél, Vince neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

A "Turul"


A mai pálya – a régi, bonyolultabb felépítésű labdatér modern utódjaként – a röplabdáéhoz hasonlatos. Két 5x5 m-es térfélből áll. Talaja bármilyen lehet, hiszen a labda a földön csak hibapontkor pattan. (Ebben rejlik a tenisszel szemben érvényesíthető népjáték-jellege is.) Talán a legszórakoztatóbb a gyepkeretes homok porond, mely a szegedi partfürdő legendás küzdőtere volt. Mezítláb játszva, így a pályáról való lelépést – lepillantás nélkül is – a talpával (is) érzi a játékos.
A térfeleket elválasztó háló – mely a szögedi halászháló rokona – 2 méter magasságban húzódik 6 méter hosszan.
A keményfából készült ütő olyas, mint egy mesebeli méretű pecsétnyomó. Az ütőfelület átmérője 15 cm, a „nyele”, mely tulajdonképpen inkább tőkesúly, 18 cm hosszú.
A mai játék labdája – az egyszerűség, azaz a beszerezhetőség kedvéért – lekopott, szőrszegény teniszlabda.
A labdához (játékban) három módon lehet érni: 1) ütőfelülettel (némely változatban az ütő bármely részével); 2) ujjheggyel (amikor óhatatlanul lecsúszik); és 3) fejjel (!)
A modern labdajátékok, a röplabda és a pingpong elterjedése is jelentősen befolyásolták mai szabályrendszerét. Ha kevesen is játsszák ma már, annyi azonban bizonyos: A turulnak Szegeden saját folklórja (néphagyománya) van. Baráti körök más-más módon játsszák. Ha alkalmanként össze nem szokott csapatok jönnek össze egy játszmára, hát először a szabályokat egyeztetik.

Tisztelettel:


Dr Szabó László
Önkormányzati képviselő, Újszeged


Szeged, 2003. Magvető hó (október) 29.-én

 

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Bogár László : Bokros újratöltve

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Péter László: A város cselédje

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Tápai Antal : Életutam

A tudás még nem bölcsesség

Bogár László - Magyarország és a globalizáció