www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 19.-e - Bánk, József neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: A náci német megszállás kezdete Magyarországon (1944)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Történelem

Tisztelt Újszögediek!

Ünnepnap a mai! Nem is akármilyen ünnep! 64 esztendővel ezelőttig, a 44-es szovjet megszállásig Újszeged legnagyobb örömünnepe volt e nap: Újszeged fölszabadulásának napja!
A három esztendőn át Újszegeden garázdálkodó és kegyetlenkedő rác (szerb) alakulatok e napon, 1921. augusztus 21.-én hagyták el Újszegedet. Szerencsés dátum! Emlékezetes 21-es!

A régvolt dicső napokról, örömünnepekről megemlékeznünk szép kötelesség, öreg hagyományaink ápolása pedig a nemzet fönnmaradásának, így magyar túlélésünknek is a záloga. Minden erős nemzet emlékezik, megemlékezik, és ezen alkalmakból ünnepel. Ezt a hagyományt a „Szabad Magyarország”-on méltó rendezvény keretében illene föléleszteni. Ez Szegeden, Újszegeden 19 év alatt nem sikerült… Természetesen, a helyi Szeged-ellenes erők fölszámolásával, az önkormányzati erőviszonyok rendeződése esetén, a jövőben tisztes keretek közt e jeles nap rendszeres és méltó megünneplését tervezem…

1918 nov. 17.-én a rác (szerb) alakulatok a (már a nevében is) megalázó és megalázkodó „belgrádi béke” értelmében megszállták Újszegedet. Bizonyára jelképes értelme is lehet annak, hogy a Vakok Intézetét foglalták el először, ott is szállásolták el magukat és ott is rendezték be főhadiszállásukat. Hamarosan megkezdték az újszegedi hídfőnél a határátkelő és az önálló közigazgatás megszervezését. Újszeged addigi egyetlen rác (szerb) lakosa, egy kupec lett a városka pénztárnoka. Az új határállomáson a szétszakított családok találkozni vágyó tagjait három éven keresztül – már csak a megalázás kedvéért is – meztelenre vetkőztették a hídlábnál az átkeléshez a legnagyobb téli hidegben is. Újszeged népe megismerkedett egy már régen elfelejtett, középkori büntetési móddal: a 25 botütéssel! A rendet – amennyire megmaradt – az újszeged vendégszerető népe kedvéért átjáró francia katonák tartották fönn. Távollétükben a nyílt utcákon és a házakban a „szerb alakulatok” általi fosztogatás és erőszakoskodás lett mindennapossá. Trianon terrora után egy esztendővel a hajdan befogadott „szomszédok” még mindig itt garázdálkodtak a megkínzott városban. Újszeged legöregebb szülötte, az idén elhúnyt 101 esztendős Junker Klári néni igen borús élményekkel maga volt utolsó mesélő tanúja e gyászos-gyalázatos 3 évnek.

Nem is csoda, ha 1921. aug. 21.-én valóságos virágeső és örömünnep fogadta a fölszabadító magyar hadsereget. Vitéz Janky Kocsárd tábornok vezetésével hajnali 5 órakor megkezdődött Újszeged visszavétele. E gyönyörű hajnal emléke a fél évszázados magyarüldöző „puha diktatúra”, avagy az internáci vörös terror éveiben megfakult, de a tisztes megemlékezés egy újra szabad Újszegeden csak rajtunk, szögedieken, no meg újszögedieken áll…

A hivatalos ünnepség hagyományának újrateremtéséig
Otthoni megemlékezésre kéri
Önöket tisztelettel:
Dr. Szabó László
Újszeged képviselője
a Szögedi Védegylet elnöke

Szeged, 2008. Új kenyér (augusztus) hava 20.-án

U.i.: Ha Újszegeden és Magyarországon ma valóban szabadság lenne, a fölszabadítókat fogadó Torontál téren Vitéz Janky Kocsárd (csoportos) lovasszobra már állna, vagy éppen gőzerővel terveztetné azt a szögedi szellemiségű, szabad, magyar városvezetés…

 

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Péter László: Kálmány Lajos

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Kilófaló finomságok

Péter László: Néprajz, népműveltség

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Balázs Imre: Béketelep története

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Cukor Blues

Írások a Nagyárvízról

A tudás még nem bölcsesség

Gulyás László : Edvard Bened

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Ehető virágok

Bogár László - Hálózatok világuralma