www.ujszeged.hu
2020. Szelek hava (Április) 04.-e - Izidor neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Szovjet megszállás egész Csonka-Magyarországon - a szovjet csapatok Nemesmedvesnél elhagyják a romba döntött csonkországot. (1945)
Juhász Gyula születésnapja (1883)


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Fáradtság ellen vitamin

A „tavaszi fáradtság” oka a téli vitaminhiány!

A vitaminok olyan anyagok, melyek az emberi szervezet számára alapvetőek és nélkülözhetetlenek. Vegyi szerkezetük és főleg hatásuk alapján csoportosítva nyerték el – nagyjából megismerésük sorrendjében – mára megcsontosodott, tévetegen mesterkélt betűneveiket. Közülük kettő, a C- és a P-vitamin magyar fölfedezés. A C-vitamin pedig egyenesen szegedi! A C-vitaminért Nobel-díj járt, míg a máig jóval kevésbé ismert P-vitamin (a flavonoidok) megismer(tet)éséért Szent-Györgyi Albertet máig nem jutalmazta méltóképpen a tudományos világ…

A vitaminok hatása rendkívül sokrétű, és egészségünk megőrzésében elsőrendű. A kiürülő ill. lebomló vitaminokat rendszeres bevitellel – természetes esetben megfelelő étkezéssel – pótolhatjuk. De hogyan is vehetjük magunkhoz mindennapi vitaminjainkat? A legegyszerűbb módszernek ma a vitamintabletta tűnik. Ez már önmagában egy világraszóló népbutítás nagy eredménye. A tabletta-piac kínálata pazar, a gyártók és forgalmazók profitja pedig óriási. A világ legkövérebb és önmagát legfejlettebbnek tartó nemzete ezeken a tablettákon él. Rajtuk pedig hízik a gyógyszeripar. Kis hazánkban mi is alaposan elfeledtük már a természetes életmód alapjait… A tablettás utat (formát) semmiképpen nem javasolom. Megvan a vitaminkészítményeknek a helye a gyógykezelésben, ami pedig semmiképpen nem a mindennapi vitaminbevitel, nem a mindennapi igény(ek) kielégítése. Csakis a hiánybetegségek orvoslása.

Az egészség megőrzésének, a vitaminbevitelnek igen régi, jól bevált és természetes módja a sokoldalú táplálkozás és főleg a nyers gyümölcsök fogyasztása. A déli gyümölcsök nagy divatja vitaminbevitel tekintetében indokolt, hiszen mint friss gyümölcs a magyar télben üdítő íz- és színfolt. Van azonban saját téli, tavaszi alma és körte fogyasztásához fűződő hagyományunk, amely vitamin dolgában a déli gyümölcsökkel ma is fölveszi a versenyt. A hajdan gyümölcstermesztéséről híres Szeged városában a legszegényebb kertben is volt legalább tízféle gyümölcsfa, a módosabbakban csak almából egy tucatnyi fajta. És mit eszünk ma? Igen szomorú, hogy régi helyi fajtáink neveit sem tudjuk már. Pedig – ha kiveszőfélben is, de – létezik három szögedi fajta: Dallos alma, Tombác alma, és a Szabadkával vitatott Szegedi (vagy Szabadkai) szerecsik (szercsika).

Bálint Sándor a legszögedibb szögedi jegyezte föl azt a szép szokást, mely a Karácsony és az Új Esztendő hagyományaihoz kapcsolódik: Szentestén ill. Újévkor egy szép téli almát a családi asztalnál annyifelé vágnak, ahányan ülnek az asztalnál, hogy a jövő esztendőben is együttlehessenek egészségben, békességben. Olykor egy cikkely gazdátlanul marad egy eltávozott családtag emlékére. Szép szokás, mely esztelenül rohanó és kiüresedő, „modern” világunkban a lelki egyensúly és béke megőrzése céljával is – akár más jeles családi ünnepnapokon is – fölelevenítendő.

Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin városában külön kiemelendő a szögedi vitamin jelentősége. Hatása igen sokrétű, közülük csak egyet megjegyezve: igen hatékony a megfázások megelőzésében. Szent-Györgyi mondotta egykoron: a C-vitamint ugyanolyan kiszerelésben kellene eljuttatni minden háztartásba, mint a sót, vagy a cukrot. A paprika városában pedig föltétlen megjegyzendő: az első (jelentősebb mennyiségű) kristályos C-vitamint Nobel-díjas tudósunk a szögedi paprikából vonta ki. Igen magas a C-vitamin tartalma, ezért különösképp ajánlott a savanyúságnak eltett paprika, no meg a savanyú káposzta. Az utóbbi évtizedekben leáldozott sajnos a házi káposztáshordók divatja, de a recept nem túl bonyolult, e ma is hasznos hagyomány könnyen föleleveníthető. Ha nem is zacskós csomagolásban, de hordós káposzta formájában a tavaszi fáradtság ellen mindenképpen javasolom a téli vitamin-szűkös hónapokra – a rendszeres gyümölcsfogyasztás mellett – a jól bevált házi C-vitamin-tárak újonnani fölállítását. Egy régi széphagyomány megelevenítésével, egy hungarikum föltámadásával testben és lélekben is frissebben várhatjuk az új tavaszt!


Ifj. Dr Szabó László
2006 telén

 

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Cukor Blues

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Tömörkény István: Hétről hétre

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

A magyar szürkemarha

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Péter László: Szegedi tudósítások

Péter László: József Attila Szegeden

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Bioételek gabonából

Halételek