A vurstli
A nagyobb közönség számára
hozzáférhető szórakozási lehetőségek voltak a vándorcirkuszok, a Gedóban
rendezett táncmulatságok, és az Újszegeden fölállított vurstli. Helye
a ligetnek a Temesvári körút és Székely sor határolta területén volt,
melyet eleve játszótérnek jelöltek ki. A vurstli fénykora az első világháború,
majd a francia megszállás idején volt. Nagy volt a forgalom, fiatalok,
öregek, gyerekek, leányok, legények ott szórakoztak nap mint nap. Egész
nap forgott a körhinta a tisztáson. Volt aréna bűvészmutatványokkal,
voltak erőművészek, illuzionisták, kötéltáncosok, műlovarnők a nagy sátorponyva
alatt.
Terveztek vurstlit a Népkert sor és Temesvári körút sarkára is, beépítésére azonban
nem került sor a háború miatt.
A szerb megszállás után fölszabadult ligetben pezsgő élet alakult ki. A játszótéren
ismét megjelent a vurstli, a körhinta, céllövölde, hajóhinta és az erőmérő. Ez
utóbbi rendkívüli nagy zajjal járt, melynek megszüntetését kérték a ligetben
nyugalmat keresők. A későbbi években a tanács a hídfőtől jobbra és balra jelölt
ki helyet a vurstli részére, védve a liget üdülő jellegét. Az állatvédők is tiltakoztak,
mert a nagy zaj elriasztotta a madarakat. A harmincas években több terv volt
vurstli létesítésére, de a vélemények megoszlottak. Voltak, akik védelmükbe vették,
voltak, akik elvetették a létesítését. A második világháborús években megszűnt
iránta az érdeklődés. 1945. után a munka ünnepeként számon tartott május 1-jék
emlékeztettek ezekre az időkre.
