www.ujszeged.hu
2026. Ígéret hava (Május) 02.-a - Zsigmond, Atanáz neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés
Évforduló: Zsigmond napja


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2023-03-30 - PÁRIZSI BÉKE – A KRÍMI HÁBORÚ VÉGE

PÁRIZSI BÉKE – A KRÍMI HÁBORÚ VÉGE

KIKELET (MÁRCIUS) HAVA 30.-ÁN

1856-ban e napon írták alá a Párizsi Békeszerződést, amely lezárta a Krími Háborút.

Igen sokan hablatyolnak manapság a Krímről… olyanok is, akiknek fogalmuk sincsen… én jártam ott…

Kezdjük hát a történelmi ismeretek fölfrissítésével !

A szıttya Kimméria, – Konán (Conan) a barbár szülőhazája – hellén-görög Taurida (Ταυρίδα), a tatár Kırım (hátul-kával Qırım), innen utóbb oroszkodón Krím (Крым),
kisoroszkodón (ukránkodón) meg Krim (Крим) bizony vita kérdése lehet szıttyák (magyarok), görögök és tatárok között…

Legutóbb 2014-ben ismét a nagyoroszok vitatták el a nagymúltú tengeri félszigetet az Etelköz (őshazánk) tövén a kisoroszoktól…

Az Orosz Birodalom az 1848-as európai forradalmak leverése után hatalma csúcsán állt, hadereje, az Orosz Cári Hadsereg
az akkori világ messze legnagyobb létszámú szárazföldi hadseregének számított. Ausztriát lekötötte, hogy megakadályozza
a német egység létrejöttét. A cár elérkezettnek látta az időt az oroszok régi álmának megvalósítására, a fekete-tengeri 
szorosok megszerzésére. A francia Második Császárság és a Brit Birodalom viszont megengedhetetlennek tartotta
Boszporusz és a Dardanellák orosz befolyás alá kerülését.
A keleti kérdés kiéleződése 1853-ban így a krími háború kirobbanásához vezetett.

PÁRIZSI BÉKE – A KRÍMI HÁBORÚ VÉGE < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Gulyás László : Edvard Bened

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Bálint Sándor - A szegedi paprika

A leves hazudik

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Vadételek

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Péter László: A város cselédje

Halételek

Mária román királynő párizsi követsége

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Mr. Trianon

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Magyarország, a vonakodó csatlós