www.ujszeged.hu
2026. Kenyér hava (Augusztus) 24.-e - Bertalan, Aliz, Detre neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-07-20 - Mátyás király egyeteme – Magyar Egyetem Pozsonyban

Mátyás király egyeteme – Magyar Egyetem Pozsonyban

ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 20.-ÁN…

1467-ben e napon megnyílt a Mátyás királyunk alapította új egyetemünk, az Academia Istropolitana Pozsonyban.

Az egykori egyetem épülete Pozsonyban jelenleg szlovák megszállás alatt áll… már csaknem 100 éve…

Az Academia Istropolitana (Universitas Istropolitana) 1465-ben alapított és 1467-ben négy karral megnyíló egyetem volt Pozsonyban, amelynek felállítását II. Pál pápa 1465 május 19.-én kelt, Vitéz Jánoshoz és Janus Pannoniushoz intézett bullájában engedélyezte.

A pápai bulla széles körű felhatalmazást adott Mátyásnak, tetszése szerint dönthetett az egyetem székhelyéről és fakultásairól. Kötelezte ugyanakkor, hogy annak tanárainak megfelelő jövedelmet biztosítson. Az alapításkor a bolognai egyetem szolgált mintául. Bár Vitéz János eredetileg saját érseki székhelyén, Esztergomban akarta elhelyezni, ám végül Pozsonyba került, mivel Gmaintl István városi polgár a kincstárra hagyta vagyonát. Az egyetem legfőbb anyagi támogatói Mátyás és Vitéz voltak, utóbbi a német mintára létrehozott kancelláriai tisztséget is ellátta.

Mátyás meghívására több neves külföldi oktató érkezett az egyetemre : Regiomontanus, a lengyel Marcin Bylica z Ilkusza (Ilkusz Márton) csillagász, az itáliai Johannes Gattus teológus, valamint Taddeo Ugoletti, aki a Corvinák felügyelőjeként könyvtárat is szervezett.

Az Istropolitana egyetem 1467 és 1472 között élte fénykorát.

AZ ISTROPOLITANA ELŐADÓI VOLTAK

  • Johannes Regiomontanus matematikai tudományok
  • Péter mester orvostudományok
  • Márton mester szabadművészetek
  • János mester teológia és kánon jog

quadruviales facultates

Vitéz János halála után a neves oktatók elhagyták Pozsonyt, majd Mátyás királyunk gyilkosságát és halálát követően hivatalosan is megszűnt az intézmény.

Mátyás király kőbe vésett uralkodói címere Pozsonyban

Az egyetem Istropolitana nevét Pozsony (ó)görög nevéről kapta. Az egyetemen kiváló, nemzetközi hírű tanárok működtek. Kancellárja Vitéz János lett, akinek halála után az oktatók távoztak, így az egyetem hanyatlásnak indult. Mátyás halálával (1490) e magyar egyetem megszűnt. A Magyar Királyság területén ekkor más egyetem már nem létezett…

A középkori Pozsonyi Egyetem létrejötte előtt Magyarországon már két egyetem működött. Az elsőt Nagy Lajos király alapította 1367-ben Pécsett, a másodikat Luxemburgi Zsigmond 1395-ben Óbudán. Ezek az iskolák 1410 után, Mátyás korára azonban már nem működtek…

II. Ulászló király idején már az Istropolitana sem működött, az egyetem épületét már fegyvertárnak használták.
Az újabb pozsonyi egyetemet II. József hozta létre 1784-es rendeletével.

A ma Pozsonyunkat is megszállása alatt tartó Szlovákia területén ez volt az első egyetem.
Főépülete helyet kapott Pozsony 7 Nemzeti kulturális emléke között is,
benne ma a Pozsonyi Színművészeti Főiskola (VŠMU) működik. Ügyesen alakoskodnak…

Ajánlott olvasmány :

Császár Mihály, 1914: Az Academia Istropolitana, Mátyás király pozsonyi egyeteme. Pozsony.

Mátyás király egyeteme – Magyar Egyetem Pozsonyban < nyisson ide !

Költeménynek pedig ajánlom mára Gyalunkat :

ARANY BATÁR

Mennek az utcán ballagva, sietve,
Kinek hogy futja az ideje, kedve,
Közönyösen, vagy vigan, vagy borongón,
Mélázva kalandon, vagy napi gondon.

És hirtelen egy utcafordulónál
Szemükbe tünik a fekete csótár,
Arany pompával és üveg tetővel
A Szent Mihály lovas szekere jő fel.

Ő nem siet, mert itt nem árt a késés,
Erről az utról ugy sincs visszatérés,
Ring méltósággal, utasához illőn,
Ki soha nem fog gyalog járni itt fönn.

S a sietők egy percig sem’ sietnek,
Utána néznek a megérkezettnek
S jobban karolnak egymásba a párok
És a szemükben forróbb vágy sovárog.

Juhász Gyula és a nők– Vates

Gyalunk e versét átélni, szavalni és ilyes tikkatag nyarakon és holdfényes esteken gyermekeinknek is továbbadni
kereszténynek és minden művelt magyarnak alap… Gyalunktól van mit tanulnunk : milyen gazdag nyelv is a Magyar ?!





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Lengyel András: A „másik” Móra

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Mária román királynő párizsi követsége

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Bogár László : Bokros újratöltve

Balázs Imre: Béketelep története

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Tápai Antal : Életutam

A magyar szürkemarha

Magyarország, a vonakodó csatlós