2026-08-13 - Rontom-bontom ! – Rontja vagy bontja ? - Breszt bevétele napján ...

Rontom-bontom ! – Rontja vagy bontja ?

A mai (modern) világban méltatlanul nagyvonalúan összemoslékolják a ront meg a bont szavainkat, azaz hogy azok jelentését…

Különösen a mai bontások kapcsán folyó rontások emlegetésében ajánlatos végre rendet tennünk legalább a (saját) fejünkben és végre tisztán látnunk a bontások meg rontások dolgában (is) …

A ront meg bont szócikk Bálint Sándor Szegedi szótárában (1957) is szerepöl :

A rontásban tehát semmi éltető, semmi pozitív nincsen. Míg a bont szavunk jóval kevésbé rontó, vagyis negatív értelmű …

Aki tisztösséggel bont (és nem ront), az szögedi szóval bontakozik …

A ‘ház szétszedése’-‘n túl a ‘ház bontása alkalmával megmentett építőanyag’ különösen érdekesen árnyalja a bontás szó jelentését …

Ebből már eggyértelműen kimondható, hogy a bontás eggy pozitív szó, míg a rontás a negatív párja, talán inkább ellentetje.

Gyalunk költeményével búcsúzom…
ahol és amikor „városfejlesztés” címén még nem annyira rontották, csak bontották a régi házakat …

Örök visszhang

Most tűnnek már elém e régi utcák,
Hogy bontogatják a vén házakat.
Most érzem én vén házak mélabúját,
Hogy rám merednek a vak, tört falak.

Ó most tudom, mi volt nekem e tájék,
Hogy romban, porban, holtan itt hever.
Elmúlik már a tűzfal és az árnyék,
Melyet borongós álmomra vetett.

Most érzem, mily szép volt az esti óra,
Mikor kiskocsmák kékes ablakán
Kiszűrődött a lámpafény, a nóta
S lassan kihúnyt a téli táj haván.

Az elmúlásban hirtelen kicsendül
A dolgok mélyén alvó dallam is
S szívünkben tovább zeng minden, mi eltünt,
Ha lemondón, fájón és halkan is !

Juhász Gyula, 1911

Rontom-bontom ! – Rontja vagy bontja ?

Akit meg ez nem érdekel, annak ott van a Nagy Világtörténelem :

Breszt bevétele < Nyisson ide !

E napon… 1915 Nap (augusztus) hava 13.-án vette be a Breszti Erődöt a német hadsereg.

Az erődöt a cári kormányzat építtette 1833–1838 között Karl Opperman tervei alapján. Az erőd építése miatt a városnak is arrébb kellett költöznie mai helyére. A századfordulón modernizálták.

Az első világháború során 1915 augusztus 13.-án foglalták el a németek. 
1918 március 3.-án itt írták alá a Központi Hatalmak és Szovjet-Oroszország a Breszt-Litovszki Békét.

A Breszti Erőd további harcok színtere is volt… Érdemes megismerni a történetét…

A lengyel–szovjet háború során kétszer is gazdát cserélt, majd a Rigai Szerződéssel 1921-ben Lengyelországhoz került. 1930-ban a lengyel választások után számos ellenzéki politikust börtönöztek be az erődben. 1939 szeptemberében a lengyel helyőrség Konstanty Plisowski és Franciszek Kleeberg vezetésével 2 napig védte a Heinz Guderian vezetésével támadó németek ellen, akik a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében szeptember 22.-én átadták az erődöt a Szovjetuniónak.

A Szovjetunió elleni támadás során az előrenyomuló német csapatok az első napon (1941 június 22.) körülzárták az erődben levő határőröket. Az erődöt egy héten belül bevették, de a katakombákban csaknem egy hónapon át (július 20.-áig) kitartottak a túlerőben levő támadók ellen, akik csak rendkívül heves harc és nagy áldozatok árán tudták bevenni az erődöt. A védők közül csak néhányan maradtak életben. 1965 május 8.-án az erőd megkapta a hősi címet (крепость-герой), eggyetlen erődként a hős városok közül és eggyben a Lenin-rendet is. 

1971 szeptember 25.-ére készült el az emlékmű :

Talán az oroszokkal viaskodóknak ezt a filmet is érdemes lenne megtekinteni !

Ilyen hazaszeretettel talán még nem is találkoztak…

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!