Hírlevéltár
2026-10-10 - Zsirai Miklós születése napján – antimagyar irodalmi trollvaj !
Zsirai Miklós születése napján
Mag (október) hava 10-én…
1892-ben e napon született Mihályiban, módos-dolgos gazdacsaládban Zsirai Miklós, a későbbi híres nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Kossuth-díjas (1949).
„Szeretem nyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak lelkével átitatott drága örökséget, ezt a minden utánam élő magyarra átszármaztatandó szent muzsikát.” – Zsirai Miklós
A tudós életű, magyarságáért meghurcolt Zsirai Miklós emlék(ezet)ének hódolva érdemes ma Reá emlékeznünk…
Zsirai Miklós jómódú, dolgos gazdacsalád első gyermekeként született, ám 4 majd 12 éves korára már kétszeresen is megárvult.
A Zsirai családnév a Mihályival azonos Sopron vármegyében fekvő, Trianon Terrora óta az osztrák határ közvetlen közelében levő településnek, Zsira falunak a nevéből alakult -i képzővel. A Zsirai tisztán származási helyre utaló családnév. (Kázmér Miklós, Régi magyar családnevek szótára. Bp., 1993. 1169).
Az érettségijén – hivatalból – az akkor már neves nyelvész, a korábban szintén licista Gombocz Zoltán is jelen volt. Zsirai úgy emlékezett vissza első találkozásukra, hogy Gombocznak a „tudománya nagyobb volt, mint hittük, de annak csak sugallatos varázsát éreztük, nem pedig megsemmisítő fölényét” (Képes Luther-naptár 1929: 90).
Az alapvizsgákat letéve 1914-ben saját költségén Finnországba utazott finn nyelvtudásának tökéletesítése végett. Az Első Világháború kitörésekor haza kellett térnie az orosz fönnhatóság alatt élő Finnországból. nem sokat váratott magára az újabb orosz fönnhatóság ! Az Uzsoki Csata nyomán 1915 március 29.-én orosz hadifogságba esett a Turka város közelében levő Sucsy-Ricsy falu mellett.
A hadifogság alatt döntően az orosz-tatár Tobolszk táborában volt Szabíriában…
Nyelvészünk búslakodás helyett azonban tudatosan nyelvtanulással töltötte idéjét. (Erről az időszakáról utólag Vándor Anna végzett alapos kutatásokat.) Zsirai Miklós megtanult oroszul és a tábor őreitől e fogságos zűrben zürjénul, azaz komiul is. (A komi nyelv a hungrofinn nyelvcsalád permi ágának tagja.) Némi szójátékkal mondhatjuk úgy is, hogy hadifogsága zűrjén komikkal komázott… Bizonyára ez lehetett hungrofinn nyelvészeti érdeklődésének szélesebb alapja is, amikor újra beiratkozott az egyetemre, a finnugrisztikára és a szlavisztikára.
Öt év hadifogság után csak 1920 november 20.-án sikerült hazatérnie…
Zsirai Miklós 1929-ben a Budapesti Tudományegyetem Finnugor Összehasonlító Nyelvészeti Tanszékének professzora lett. Lenyűgöző előadó hírében állt. Magával ragadó előadásait zsúfolásig telt termekben tartotta, hallgatói között orvosok is voltak szép számmal… (Az 1990-es években már csak magam jártam orvostanhallgatóként finnugrisztikára, másról nem is hallottam, azóta se.)
Zsirai Miklós kiadványsorozatot indított Finnugor népnevek címmel; első kötete, a Jugria 1930-ban jelent meg. Még nem 40 évesen, 1932-ben már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.
Akadémiai székfoglaló előadása az Obi-ugor igekötők (1933) máig helytálló megállapításokat tartalmaz, sokat idézett tudományos munka. Fő műve, a Finnugor rokonságunk (1937) a nyelvrokon népek történelmének, néprajzának, irodalmának nagyívű ismertetése. (Ez a könyve ma is alapolvasmányom, a kobakom mellett tartom, álmatlan éjszakákon ezzel andalodom…)
Zsirai 1944 telét, Budapesti ádáz ostromát a szülőfalujában, Mihályiban töltötte. Hazatérve döbbenten tapasztalta, hogy könyvtára és följegyzései szinte mind megsemmisültek. Lakását kifosztották és teljesen tönkretették a megszálló szovjet katonák. A 2. Ukrán Front pusztítása román a „fölszaba-dúlás”-ban pusztult el Zsirai Miklós kiadatlan tudományos hagyatéka (is). Ennyivel is szegényebbek lettünk !
Reguly Antal még kiadatlan hanti (osztyák) népköltészeti gyűjteményének megjelentetése is éppen csak egy fél évvel előzte meg a 2. Ukrán Front bestiális rombolását. Ha csak egy évet várt volna vele, ezt sem ismerhetnénk :
Az országrablóink által hatalomra juttatott kommunistáink ezután módszeresen támadták Őt „polgári nyelvtudományi munkássága” miatt. Az 1945-ös átmeneti remények – a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választása – után következő évtizedben a kommunisták lelkileg és testileg is teljesen tönkretették.
ilyen a kommunisták titkos ellensége…
1955 Föld (szeptember) hava 9.-én húnyt el Budapesten.
Neki, az Ő szellemének adózom most e kis írásommal is :
Zsirai Miklós születése napján < Nyisson ide !
... de annak, aki inkább valami kultúrgyilkost csodálna ma, itt van :
Imre Kertesz – az antimagyar irodalmi trollvaj !
Imre Kertesz a Csacsifogat tolvaja…
2002-ben Mag (október) hava 10.-én… irodalmi Nobel-díjjal gyalázták meg a magyart…
Egy magyar ellen uszító irodalmi Nobel-díjjal !!! Nem kapott Nobel-díjat Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond de még Tormay Cécile sem… de még eggyetlen parasztírónk, Sinka István meg Illyés Gyula sem… aztán egy évszázad szutyka, sőt fél évszázad komcsi mocska után egy minőség alatti tolvaj megkapta azt egy ócska, élvezhetetlen fércműre !!! De miért is ? Csak azért, mert módszeresen a magyarok ellen uszít a rasszista, kirekesztő zsidrák… Neki lehet ! Sőt Nobel-díj érte a jutalma !!! Sehol egy vétó ! A hugyagyú, rasszista Nobel-bizottság antimagyar propagandistái csámcsognak a jelentéktelen trollvaj írócska uszító iratán… (azon is csak a műfordításában)
2002-ben e napon Magyarország megaláztatásaként és a Nobel-bizottság „sorstalan” szégyeneként Irodalmi Nobel-díjat kap a sokadrangú, antimagyar uszító, Imre Kertesz ! … a Csacsifogat tolvaja…
Ajánlott olvasmányok:
KERTÉSZ SZÁLLJON KI A CSACSIFOGATBÓL!
Még egyetlen tolvaj se állította, hogy becsvágyból lopott volna, inkább azért, mert pénzre volt szüksége. Valóban elképzelhető, hogy Kertész Imre a Csacsifogat című darabomat nem becsvágyból lopta el, hanem mert pénzre volt szüksége. Holott az ő esetében a becsvágy sem kizárt,
hiszen neve a magyar színpadi világban addig teljességgel ismeretlen volt. (Bán Pál)
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!
