www.ujszeged.hu
2024. Áldás hava (Július) 16.-a - Valter, Irma neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2017-11-01 - Reményik Sándor: Halottak napja

Reményik Sándor elfelejtett költeményét ajánlom ma figyelmükbe a máig megszállt Kolozsvárról, 1920-ból:

Halottak napja

Halottak napja van. Az első,
Mióta döngve hullott Rá a hant.
A Sír tövében egy-egy fénybogár
Csillog. Különben sötét a határ,
S hosszú az éj alant.

A teljes költeményhez kattintson a fönti szövegre, képre, vagy ide:

Halottak napja





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

A magyar szürkemarha

Kecske ételek

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Péter László: A város cselédje

Bogár László : Örvényben

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Tömörkény István: Hétről hétre

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Dankó Pista

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Péter László: Néprajz, népműveltség

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből