www.ujszeged.hu
2024. Mag hava (Október) 11.-e - Etel, Brigitta, Gitta neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Gazdaságvédelem

Egymillió férfi haláláért felelős a privatizáció
2009-01-15. 20:10

Egymillió férfi halt meg a kelet-európai rendszerváltozásokat követő privatizáció miatt - állítják brit kutatók. A posztkommunista országok halálozási adatait vizsgáló szakemberek szerint a radikális makrogazdasági változások katasztrofális hatással voltak a dolgozókra, főleg ott, ahol gyors volt a folyamat és gyenge a szociális háló.

Jelentős mértékben megnövelte a férfiak halandóságát a Szovjetunió felbomlása és a kelet-európai országok rendszerváltozásait követő gyors privatizáció - állítja egy brit kutatócsoport. A Lancet egészségügyi szaklapban megjelent tanulmány készítői a posztkommunista államok munkaképes korú férfijainak 1989 és 2002 közötti halálozási adatait vizsgálva jutott erre a következtetésre. Azt állítják, hogy legalább egymillió munkaképes férfi halála vezethető vissza a tömeges privatizációra, amely miatt a térségben átlagosan 12,8 százalékkal emelkedett a halálozások száma.

A kelet-európai rendszerváltozások nyomán a nagy állami vállalatoknak legalább a negyede került 1-2 év alatt magántulajdonba, miközben a munkanélküliség átlagosan 56 százalékkal nőtt. Egyes országokban ugyanakkor - ahol erősebb volt a szociális háló vagy fokozatosabb az átalakulás - kevésbé voltak ilyen súlyosak a következmények.

A legsúlyosabban Oroszországot, Kazahsztánt, Lettországot, Litvániát és Észtországot érintette a privatizáció. Itt megháromszorozódott a munkanélküliek száma, a halálozási arány pedig 42 százalékkal romlott 1991 és 1994 között. A legjobban Albánia, Horvátország, Csehország, Lengyelország és Szlovénia jött ki a dologból. Itt lassabb ütemű volt a privatizáció, és fokozatosan tértek át a szabadpiaci gazdaságra. Ezekben az országokban átlagosan 2 százalékos volt a munkanélküliség emelkedése, míg a halálozási arány 10 százalékkal romlott - idézte a BBC a szakcikket.

David Stuckler oxfordi szociológus, a tanulmány egyik társszerzője szerint a radikális makrogazdasági intézkedések bevezetése során számításba kell venni azoknak az emberek egészségére gyakorolt hatását. A volt Szovjetunióban ugyanakkor nagyban hozzájárult a magas halálozáshoz az is, hogy az ország egészségügyi rendszere alkalmatlan volt szerepe betöltésére, az emberek sokat dohányoztak és sok alkoholt ittak, miközben nem táplálkoztak egészségesen. Ezek együttesen növelték a szívinfarktus és a mentális betegségek kockázatát.

A kutatók figyelmeztetnek, a vizsgálat során leszűrt tapasztalat ma is érvényes, és intő jel azoknak az államoknak, amelyek hasonlóan gyors és gyökeres változásokra készülnek.

forrás: (Origó)

 

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

A magyar szürkemarha

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Globális uralmi rend

Vadételek

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Péter László: Kálmány Lajos

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Harmatszedés égi mezőkön

Lengyel András: A „másik” Móra

10 nap az Iszlám Államban