www.ujszeged.hu
2024. Álom hava (December) 04.-e - Ada, Borbála, Barbara, János neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Csongrád Megyei Területi Választási Iroda Vezetője részére


FÖLLEBBEZÉS - KIFOGÁS


Szeged Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője, mint a Szegedi Helyi Választási Iroda vezetője által 2010. június 29. napján közzétett 4/2010. (VI. 28.) HVI vezető határozata ellen föllebbezéssel, ha úgy tetszik kifogással élek az alábbiak szerint:


Szeged Város történetében példátlan ez a választókörzeti térkép-torzszülemény.

Az egész „választókörzeti térkép" gyanánt emlegetett komolytalan rajzikálás nélkülöz minden városismeretet és törtélemi, ill. településtörténeti hagyományt.


Teleki Pál - világhírű magyar földrajztudós, térképész és példaadó miniszterelnökünk - fordul eggyet-kettőt a sírjában.
Városalapítóink és hajdani valódi Városatyáink meg legúgy...


IV. Béla királyunk Szeged városi rangra emelésekor Tápé és Szőreg között jelölte meg a Város helyét is. Éppen ennyire volt jelentős már akkoriban is e két település, mely azóta is - a Városhoz csatolva is is - őrzi saját önazonosság- és különbözőségtudatát. Most e térkép-gólemmel a két meghatározó értékű település is elvesztené határait. Azokat a határait melyek máig is igen világosak és terepidomokkal domborzatilag is jól megkülönböztethetőek, a terepen szemmel is könnyen fölismerhetőek.


E térkép-szörny szerint nincsen többé Szőreg, nincsen Tápé, nincsen Marostő...
Nincsen többé Dél-Újszeged, nincs többé Szillér ("Petőfi-telep") sem...
Ráadásul e térkép-gányolmány még a Város határait sem ismeri. Érdemes összevetni a régebbivel,amely még ösmerte. Teljes a zűrzavar . Mindez olybá tűnik értelmezhetetlenül, hályogos és önös politikai megrendelésre történik.


Nem mellékesen: Nincs többé Újszegednek következetes tagolása, így Marostő, meg Közép- és Belső-Újszeged sem. Dél-Újszeged az egyik legdinamikusabban fejlődő, önálló városrésszé alakuló (bár várostervezőink által méltatlanul elhanyagolt) területet meg egyenesen Szőreghez csapták a Királynérétjével (gyöngébb magyarok és rácok "Királica"-ként is emlegetik). Dél-Újszeged városrész tervezett mérete egyébként Alsóváros tükörképeként legalább a történelmi Alsóvárossal mérhető...
Lett azonban "Emeletes Újszeged" és "Kertes Újszeged", avagy egy Külső-Újszeged galacsin, meg egy idomtalanul elterpeszkedő, sosem látott Szőreg-(Dél-)Újszeged...


Fölszabadulófélben levő és egységes történetiséggel egyáltalán nem rendelkező gyarmati országok határait szokták hasonlóan karcolgatni térképekhez nem szokott kezek.
Érdekes politika(történeti)i áthallás, hogy már a 80-as években is Komócsin elvtárshoz igazították Szegeden a körzetbeosztást. Azért, hogy Komócsin elvtárs abban a körzetben lakjon, ahol őt meg kell választani...


Dorozsma pedig kettőből egy körzetté válva csaknem kétszer annyi lakost tömörít, mint némely vasbeton tömbös panelkörzet, mely semmiféle történetiséggel és identitástudattal nem bír Szegeden.


Ahogyan a Városképvédő Egyesület elnöke , Szilágyi Árpád fogalmaz: "Kiskundorozsmával azonos lélekszámú, önálló települések esetén a polgármester személyében megjelenő választói akaratot nyolc választott és három listáról közgyűlésbe kerülő képviselő segíti. Az ellenérvként felhozott részönkormányzati rendszer nem pótolhatja (csak könnyítheti) a SZEMÉLYES FELELŐSSÉGET. Ilyen nagy kiterjedésű és népsűrűségű (sajátos azonosság tudatú) településrészen egy személy, a törvényben foglalt képviselői kötelezettségeket, a legnagyobb buzgalommal sem tudja ellátni."


A minden észérvet nélkülözve fölvázolt „rendszer" aránytalanságai megdöbbentőek. A legtöbb és a legkevesebb lakossal rendelkező körzet (10 787 fő, illetve 6275 fő) között például több, mint 70 %- os, csaknem kétszeres eltérés van.
Érdemes minden törvénytisztelő polgárt itt emlékeztetni: az Alkotmánybíróság már egy 2005-ös a határozatban megállapította, alkotmánysértő, hogy egyes kerületekben több mint kétszer annyi választópolgár voksol egy honatyára, mint másokban. Demokratikus alapelv, hogy mindenkinek a szavazata ugyanannyit kellene, hogy érjen: „Az egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni kerületekben a választásra jogosultak száma a lehető  legkisebb mértékben térjen el egymástól"...


Mindezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője a körzetek határainak kijelölésénél nem vette figyelembe a földrajzi, történelmi és helyi sajátosságokat. A lakosságszám szerinti "arányosítás" - magyarul aránytalanság - terén pedig egyenesen pártpolitikai szempontok alapján szerencsélteti a (hajdani kertes városrészeink hantjaira a vörös diktatúra által tákolt) panelnegyedeket a hagyományos és történelmi szögedi körzetekkel szemben. Ezzel hagyományos szögedi körzeteink polgárainak alkotmányos jogait súlyosan csorbítja.


Minden szögedi polgár, de különösen a tősgyökeres szögediek nevében tiltakozom a felelőtlen vonalhuzigálás, a Város térképének tudatlan és hatalom erejével történő átrajzolása ellen.


Tisztelettel:


Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
Városvédő Egyesület
alapító-elnök
www.ujszeged.hu

Szeged Város főjegyzőjének határozata

 

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Szárnyas ételek

Gabonakonyha

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Péter László: Szegedi számadás

Manipulált mértéktelenség

Péter László: 14 írás József Attiláról

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Dankó Pista

Kilófaló sütemények

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Kecske ételek

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Juhételek

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Helyünk és sorsunk Európában

Tápai Antal : Életutam